Tamás Puskás Az idei nyár végén is megrendezésre került közösségünk egyik legfontosabb, évindító közös programja, a nyári tábor. A tábor mindig nagyszerű lehetőséget teremt az összekovácsolódására és kapcsolataink elmélyítésére, illetve az elsőseinknek a beilleszkedésére; hogy számtalan közös élményben részesülve feltöltődjünk, kicsit egymásra hangolódjunk, pihenjünk, utazzunk, nevessünk sokat, és mindemellett a már elkövetkező évünket is elkezdhessük megtervezni, megszervezni, átbeszélni, ötletelni róla.
A tábornak idén Nagykanizsán a piaristák iskolája és gimnáziuma adott otthont, ide érkezett meg a csapat 23-án a közös vonattal. Az első nap kötetlen együttléttel telt, este vacsorázás után pedig megtartottuk az egyik legszórakoztatóbb és nagy népszerűségnek örvendő programunkat, az elsős-kvízt, mely lehetőséget teremt új kolis-társaink megismerésére és persze rengeteg közös nevetésre is.
A következő nap délelőttjén, egy forgó program keretében megvitattunk a kollégiumunk jövőjét érintő több fontos témát is, például a Felvételi Bizottsággal közös ötletelés keretében szakkolis értékekről és a leendő felvételi szempontjairól beszélgettünk, vagy éppen az épület belső átalakításáról és az ehhez szükséges pénzügyi eszközök megteremtéséről volt szó. Az elsősök, akik az első napot a kollégium falai között, csapatépítéssel töltötték, ebédre érkeztek meg, így a délután főleg oldott hangulatú ismerkedéssel, beszélgetésekkel telt.
Később megtartottuk az első Közgyűlésünket is az évben, melyben szintén a kollégiumot érintő fontos témákról volt szó, több esetben pedig, szavazás útján egy-egy témában döntést is hozott a közösség. Az estét egy közös examen imádsággal zártuk le, mely lehetőséget teremtett mindenkinek, hogy egy kicsit elidőzzön az elmúlt időszakon az életében, hálát adjon érte, Isten elé vigye, és így forduljon az elkövetkező tanév felé.
A következő nap délelőttjén egy kis eligazításban volt része az elsőseinknek a SZIK tanulmányi rendszerét illetőleg, illetve meghallgathattuk Drobilich Benedek és Boldvai Emese nagyszerű Studia előadását a kollégiumunk elmúlt évekbeli statisztikáit illetően, a fontosabb változásokat és trendeket kiemelve, melyekben többek között szó esett a közösség tagjainak szakterületek szerinti megoszlásáról, a kollégiumban eltöltött átlagos időtartamról és ennek változásáról, de olyan dolgokról is, mint hogy az idei évben rekord született a nyári táborok helyszíneinek Budapesttől mért távolságában is, hiszen Nagykanizsa 195 km-rel az első helyen végzett a listán.
Ebéd után pedig hagyományos közös borkóstolónkat házilag rendeztük meg, Kiss Levente nagyszerű interpretálásával, mely során lehetőségünk nyílt hazai borvidékek kiváló borait megismerni, ízlelgetni, mindezt egy kötetlen együttlét és klassz beszélgetések keretében.
A délután során ezek után másfélórázás volt a program, ahol párokban bejártuk Nagykanizsa belvárosát, megnézve egy-két szebb helyet, vagy beültünk egy-egy csinos kis kávézóba és jókat beszélgettünk, tovább mélyítettük a kapcsolatainkat. Estére Csertán Tamás és Karcagi Ágnes egy szuper táncházat szervezett, úgyhogy fergeteges volt a hangulat, mindenki feleleveníthette tánctudását, vagy éppen új figurákat, lépéseket tanulhatott meg, sokat nevettünk, buliztunk, pörögtünk-forogtunk. A végére egészen elfáradtunk.
A negyedik nap egy lelki töltetet is kapott, délelőtt rektorunk, Nevelős Gábor vezetésével volt lehetőség egy csendesebb, elmélkedős-elvonulós lelki programra a közeli parkban, majd utána kisebb csoportokban mindenkinek lehetősége adódott megosztani az élményeit, gondolatait a többiekkel is, klassz beszélgetéseket szülve. Utána pedig egy szűk, kolis körben megtartott misén vettünk részt, amit szintén Gábor tartott. A délután kötetlenül telt, sokan meglátogattuk a közeli strandot felfrissülést keresve a nyári forróságban, vagy éppen lehetett kicsit pihenni, aludni is, illetve a városban kószálni, beülni valahová. Az utolsó este pedig a tábor egyik csúcspontjaként is definiálható, számtalan közös program mellett felszabadult bulizás, táncolás, pörgés jellemzi, ilyenkor messzire elhallatszik a jókedv, és a hangulat egészen hajnalig tart, és a legjobb beszélgetésekre is sor kerül az immár nem is annyira idegen, ám annál több közös élményen keresztül megismert elsőseinkkel is.
Gyorsan elröppent ez a pár nap, de tartalmas volt, sőt, igazi lelki fröccs ez az embernek, testileg-szellemileg feltölt, egyben el is fáraszt, és hát sok új emberrel ismerkedhetünk meg, a végére pedig friss, összeérett csapatként távozunk a táborból, elmélyült kapcsolatokkal, sok közös élménnyel és örök, felejthetetlen pillanatokkal.
Az egész valójában egy kezdet volt, egy új, együtt töltendő és hasonlóan izgalmasnak ígérkező év kezdete, mely még csak most kezd feltárulkozni igazán, és biztos, hogy további felejthetetlen pillanatokat szül majd számunkra, életre szóló barátságok alakulnak majd meg, mindezt pedig egy igen aktív, a szakmaiság és társadalmi felelősségvállalás jegyében is eltöltött időszak keretében. Várjuk már nagyon!
Csete Márton, másodéves kollégista