Tamás Puskás Előző héten zajlott a Párbeszéd Házában megrendezett, Mozaikok névre hallgató konferenciánk, ahol szakkollégistáink előadásait követhettük figyelemmel. Betekintést nyertünk hat diáktársunk szakterületére, megismerve azokat a témákat, amelyek az idő múlásával szívügyükké váltak. Eseménydús, interaktív és színes órákat hagytunk magunk mögött, ahol többek között szó volt az innovatív életmódorvoslásról, a “bölcsészek matematikájáról”, környezetvédelemről és szervezeti struktúrákról is.
Miért nem beszél a magyar “külföldiül”?
A kérdést Bazsika Eszter, negyedéves, olasz-angol szakos pedagógusjelölt próbálta megválaszolni nekünk, elsősorban egy interaktív gondolattérkép segítségével. Előadásának központi témája az idegen nyelvek elsajátítása és tanulása közötti különbség volt, melyben részletesen taglalta ennek a folyamatnak a természetes és a tanult mivoltát.
Vitaindító témaként pedig szóba került a hazai nyelvoktatás felépítése és ennek a gyakorlati összeférhetetlensége, valamint a nyelvvizsga és az idegen nyelven való kommunikáció közötti láthatatlan, ám jól érzékelhető szakadék.
Ám a végső konklúzió és a jó hír az, hogy bárki képes lehet egy idegen nyelv elsajátítására, csupán idő, energiabefektetés és gyakorlás kérdése az egész.
Ilyet én is tudok!
No, de milyet? Barza Mátyás, a METU fotográfia szakos hallgatója az avantgard stílusirányzat befogadói nézőpontjából közelítette meg a művészetet. A XX. század elején megjelenő új irányzatok egészen más perspektívába helyezték a művészetről alkotott közfelfogást és gyakran jogosan vethető fel a kérdés, hogy a művészi érték a produktumhoz vagy a mögötte álló névhez és személyhez kapcsolódik-e valójában? Méginkább visszatérve a kezdetekhez: egyáltalán mit nevezünk művészetnek?
Az előadói álláspont szerint “az a művészet, amit annak gondolok” és tulajdonképpen ebben rejlik a művészet tökéletes szabadsága, mellyel az alkotó és a befogadó ugyanolyan mértékben rendelkezik.
Számelméleti szörnyek és hercegnők
Inges Domonkos alkalmazott matematika szakos hallgató visszarepített minket a középiskolai matematika-órákra, kezdve a matematikusok és a hősök közötti párhuzammal. Interaktív módon közösen oldottunk meg néhány egyszerű gyakorlatot, de szerencsére senkinek sem kellett függvénytáblázat után szaladgálnia az előadása során.
Egy adott ponton a rendkívül szellemes és kreatív cím is értelmet nyert a nézőközönség számára, hiszen egy mesébe csomagolt szöveges feladattal próbáltunk megbirkózni, hogy a helyes megoldással megmentsük a hercegnőt a (számelméleti) szörnyek karmaiból.
Walden – avagy mit olvas Grabowski?
Senkinek sem ismeretlen Grabowski karaktere, de mégis mi az a Walden és ki az a Thoreau? Vágó Sándor, környezettan szakos hallgató alternatív könyvajánlójából minden kérdésünkre választ kapunk.
Henry David Thoreau gyakorlati filozófusként és a legelső amerikai környezetvédőként, illetve a Walden – A polgári engedetlenség iránti kötelességről c. könyv szerzőjeként vonult be a köztudatba. A művet magát tulajdonképpen hívhatnánk memoárnak, filozófiai értekezésnek, megkapó természeti leírásnak, sőt, a mai műfajelméleti kategorizációk szerint még az életmód tematikába is sorolhatnánk, ám sokkal fontosabb kérdések is felmerülnek Thoreau könyve kapcsán. Például az, hogy pontosan mit is nevezhetünk sikernek? Az amerikai filozófus álláspontja szerint ez a saját értékrend szerint való életvitel kialakítását foglalja magába.
Thoreau ezt a fajta boldogságot a természetközeli életmódban találta meg és a lassan kétszáz éve íródott művében ma is aktuális üzenetekre bukkanhatunk a környezetvédelemről, a természettel való kapcsolatról és az életmód elvek mentén történő kialakításáról.
Alternatív szervezeti struktúrák
Hogyan juthatunk el Karinthy Frigyestől a szervezeti struktúrákig? Talán a helyes válasz a hat lépés távolságelmélet lenne, de ezúttal a közvetítő szerepét Puskás Tamás, nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatónk töltötte be, aki többek között arról is beszélt, hogy a közös célért dolgozó emberek milyen formákban dolgozhatnak együtt. Arra is fény derült, hogy szerény szakkollégiumunk rendszere milyen szervezeti struktúra mentén épül fel.
A szervezeteken belüli nehézségekről is szó esett, ilyenek például a kommunikációs problémák, a nehéz innováció, a bürokrácia vagy az inflexibilitás jelenléte. Tanulságként pedig magunkkal vihettük a szervezeti kultúra fontosságát és azt, hogy mindig lehet optimalizálni és folyamatosan előttünk áll a fejlődés lehetősége.
Mikrobiomunk: a XXI. század (új) szerve
Káplár Bazil, másodéves orvostanhallgatónk egyik kedvenc témája és szakterülete az innovatív, hazánkban kevésbé elterjedt életmódorvoslás. Ahogy a nevében is benne van, maga a módszer abban merül ki, hogy a tudatos életmódunkkal próbálunk az egészségügyi helyzetünkön segíteni.
Amilyen egyszerűen hangzik ez az egész folyamat, annál nehezebb beépíteni ezt a fajta tudatosságot a közfelfogásba, az elszomorító statisztikák ellenére is… Előadónk részletesen, ugyanakkor rendkívül közérthetően mesélt arról, hogy a tudatos táplálkozás mennyit segíthet az egészségügyi helyzetünkön, külön kiemelve az állati eredetű élelmiszerek negatív hatását a szervezetünkre és hangsúlyozva a rostok és növényi keményítők nélkülözhetetlenségét.
Rendezvényünket egy kötetlen beszélgetéssel zártuk, ahol a jelenlévők kérdéseket intézhettek előadóinkhoz, ezáltal jobban elmélyülve az ő szakterületükben, választott témájukban. A lelkes és érdeklődő résztvevőknek köszönhetően igazán jó hangulatú beszélgetésekkel vagy éppen gondolatébresztő vitákkal fejeződött be ez az alkalom.
Az eseményről beszámolt: Kocsis Anett