Tamás Puskás Tavasszal ismét lelkigyakorlaton vettünk részt, ezúttal Miskolcon, ahol a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Kollégium és Óvoda vendégszeretetét élveztük. Jónéhány év kihagyás után idén újra közösségi formában valósulhatott meg a nagyböjti elcsendesedés, ami így mindannyiunk számára újdonságként hatott.
A közös program egy impulzussal kezdődött: azt kerestük, hogy melyik az a hely, ahol szeretünk lenni, és hogy mi az, amit ott tapasztalunk. A bevezető után körbejártuk a jezsuita intézmény területét Jancsó Árpád SJ iskolalelkész vezetésével. Az estét kötetlen együttlét, beszélgetés, társasozás zárta.
A szombati napunknak az imádság és az egymásra figyelés adta meg a ritmusát. A többnapos elcsendesedés helyett arra törekedtünk, hogy a nap bizonyos szakaszaiban újra meg újra visszatérjünk az Isten elé egy-egy impulzus erejéig, hogy a mozgalmas mindennapjainkba is egyre tudatosabban iktassunk be rövid megállásokat.
Bellovics Gábor SJ kollégiumi lelkészünk életünk három legfontosabb kapcsolatára fűzte fel az elmélkedéseket: Hogy vagyok önmagammal, a társaimmal és Istennel itt és most? Mi határoz meg engem? Ezekre a kérdésekre rövid imagyakorlatok keretében kerestük a választ, mindig egy-egy hívószó segítségével.
Két imádság között pedig lehetőségünk nyílt arra, hogy felfedezzük a Jezsu minden zeg-zugát, közösen sportoljunk, társasozzunk, vagy csak csendben sétáljunk, rácsodálkozva az éppen éledező természet szépségére.
Este Jancsó Árpád celebrálta a közös szentmisénket. Bátorított minket arra, hogy merjük az Úr elé lépni úgy, ahogy éppen vagyunk, Mártához hasonlóan, hiszen Isten együttérez velünk. De a szavával életre tudja kelteni azokat a részeinket is, ahol hiányt élünk meg – ahogy Lázárt is feltámasztotta – és küld embereket ezekkel a szavakkal: „Oldjátok fel, hogy tudjon járni!” (Jn 11, 44) Hálát adtunk a kapott kegyelmekért, imádkoztunk a közösségünk otthon maradt tagjaiért és a felvételizőkért is, hogy tudjuk egymás „lepleit” is oldozgatni.
Hálásan köszönjük a Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumnak és Jancsó Árpádnak, hogy vendégül láttak bennünket, Bellovics Gábornak az impulzusokat, amelyekkel közelebb segített minket önmagunkhoz, és ezáltal a Spiri Teamnek pedig, hogy megszervezték ezt az alkalmat.
Bazsika Eszter szakkollégista beszámolója