Hertelendy Barnabás „Nemcsak egymást kell szeretnetek, hanem ezt a szeretetet másokra is ki kell árasztanotok.”
Szűkítsük kicsit vizsgálatunk tárgyát, és fókuszáljunk most arra, ami látható, tapintható, ami ma a SZIK-et jelenti. Mi az előzménye, eredete a jelen mindennapjainak?
Épület – H18
Az intézmény életében jelentős fordulópontot jelentett 2011. szeptember 7. ekkor ugyanis a SZIK beköltözött egy nagy múltú épületegyüttes egyik részébe, a Horánszky utca 18. szám alá. Ezt a városrészt, Józsefváros körúton belüli részét a 19. század második felében „kis Vatikánként” emlegették a fővárosiak, elsősorban az itt működő, a katolikus egyházhoz tartozó szociális, oktatási és szerzetesi intézmények magas száma miatt.
Aztán a 20. században a kommunista diktatúra a rendet betiltotta és az épületeket államosította. Az eredeti tulajdonviszonyok helyreállítása csak a rendszerváltás és a jezsuita szerzetesek visszatérése után kezdődött meg. A 2003-ban visszakapott és rendkívül nagy erőfeszítésekkel fölújított épületegyüttes műszaki átadása 2011 tavaszán történt. A városrész lelki középpontja a Jézus Szíve templom volt és maradt, amely 1888 és 1909 között épült.
2011-ben nemcsak a költözés hozott jelentős változást a kollégium életébe, hanem a létszámnövekedés is. A kollégisták száma 61 főre növekedett, 27 elsős érkezett. Hirtelen a “régiek” érezték magukat “újnak”: a szakmai és közösségi programok fő résztvevői és lebonyolítói is az “újak” lettek.
A SZIK életének, történetének fontos jellemzője, hogy a jól bevált kezdeményezéseket hagyományként őrzi és folytatja, ugyanakkor mindig megújítja azokat. Nézzünk is néhány ilyen fontos példát!
Felvételi
1990-ben még egy budapesti telefonszám tárcsázásával, az üzenetrögzítőre mondott név és cím közlésével jelentkezhettek az egyetemisták. Akik ezt megtették, postai úton értesültek arról, hogy mikor lesz a felvételi elbeszélgetés a kispesti plébániahivatalban.
Ez a felvételi eljárás kis lépésekben változott, egyre „körültekintőbb” és részletesebb lett. Köszönhető ez az egyre nagyobb létszámú jelentkezőknek (nem ritka a tízszeres túljelentkezés). A kezdetektől jellemző felvételi elbeszélgetést előbb egy kérdőív egészítette ki, majd 1998-ban még egy szemináriumi dolgozatot is csatolni kellett, (a jelentkezők ekkor még másodéves egyetemisták lehettek).
Az ezredforduló után egy teljes közösségi nap is segítette a jelentkezők megismerését, majd kialakult a jelenlegi többfordulós rendszer, aminek lassan egy évtizede fontos eleme az Assessement Center
Kurzusok
A kollégium tanulmányi rendszerét is egyszerre jellemzi az állandóság és a folytonos változás, de az elérendő cél mindig meghatározó: tájékozott, megfelelő készségekkel rendelkező, a közéletben aktívan részt vállalni képes keresztény értelmiségi fiatalok nevelése.
Az első években még semmilyen megkötés nem volt, hogy a kollégisták milyen kurzusokon vagy melyik műhelymunkában vesznek részt. Etika, filozófia, teológia, szociológia volt a kurzusajánlat. Emellett a nyelvtanulás kapott kiemelt szerepet, hiszen a 90-es évek fiatalsága kötelezően csak oroszt tanult (de jellemzően azt sem beszélte), más nyelveken, megfelelő színvonalon csak nagyon kevesen tudtak beszélni.
Az eleinte csak önállóan létező kurzusokat később aztán felváltotta a strukturált képzési forma: alapképzés és szakirányok, valamint a Bolognai rendszer bevezetését követően a kreditrendszer.
A 2000-es évek elejétől jellemző volt az önszerveződő csoportos kutatómunka és az eredmények közkinccsé tétele (Morus Tamás Önképző Kör, Szent Izidor Informatikai Önképzőkör).
Kiadványok
Kiadványaink közül (az évkönyveink mellett) a Studia Ignatiana sorozat hosszú múltra tekinthet vissza. Az első tanulmánykötet 2001-ben jelent meg, és azóta is évről-évre a kiemelkedő szakmai munkát végző hallgatók tudományos kutató munkájának eredményeit publikálja. A kötetek 2013-ig Studia Ignatiana + a kötetszám mellett önálló címet is kaptak: pl. Iust et Iustitia (2002), Szemközt a történelemmel (2003), Sapere Necesse Est (2012) Társadalmi felelősségvállalás (2013); 2014-től a külső borítón csak a sorozatnév és a kötetszám szerepel (Studia Ignatiana VI., VII. stb.). A legutóbbi, 2020-as kiadványunk viszont már online jelent meg.
2013 szeptemberétől szakkollégiumunk regisztrált tehetségpont.
Szimpóziumok/teaházak
Ez a típusú rendezvénysorozat az 1991-es esztendőben kezdődött két előadással. A magas mérce, amelyet az akkori szervezők a témával és a meghívott előadókkal felállítottak, máig „kötelezi” a Szakkollégiumot: augusztusban Antall József miniszterelnök és Várszegi Asztrik OSB főapát tartottak előadást: Kereszténység és társadalom címmel; majd novemberben Lator László beszélt Nemes Nagy Ágnes költészetéről.
Az előbbiek továbbfejlesztése a szimpózium. Az I. szimpóziumot „Európa és Magyarország” címmel 1996 -ban rendezte a SZIK (az előadók között voltak Orbán Viktor és Sólyom László is.) A több részből álló tudományos tanácskozás (előadás, kerekasztal beszélgetés, vitafórum) ettől kezdve rendszeressé vált, és a nyitott, tehát bárki által látogatható szimpózium mára a SZIK egyik legismertebb, változatos tematikájú, igényes és színvonalas rendezvénysorozatává vált.
Az első években indult az a hagyomány is, amely napjainkig Teaház néven él tovább. A közélet, a tudomány, a politika, az egyházak, a művészetek területéről meghívott előadókkal jó hangulatú beszélgetések szolgálják a kollégium céljai között szereplő széles körű tájékozottságot, nyitottságot. Néhány példa az ilyen események sokszínűségére: Fizessük-e az államadósságot? (Mikecz Tamás); Párválasztás, párkapcsolat (Kruppa Levente, görögkatolikus lelkész); Hivatás, személyiség, kiégés (Dr. Bagdy Emőke); Colleen Bell látogatása.
A Public Lecture – politika testközelből – programsorozat a Párbeszéd Termében 2013 óta vált rendszeressé. Az az igény hozta létre, hogy a társadalom, a politika fontos kérdéseiről közvetlenül (ne csak a média közvetítésével) kapjanak tájékoztatást a szakkollégisták és más érdeklődők. Újságírók, politikusok, szerzetesek, gazdasági szakemberek a meghívottak. Közülük néhány név: Szigetvári Viktor, Hollik István, Bod Péter Ákos, Pokorni Zoltán, Semjén Zsolt, Magyar Bálint, Lázár János, Lezsák Sándor, Balog Zoltán.
Diákképviselet
A kollégium közösségi élete szempontjából is meghatározóak voltak az „útkeresés évei”: először diákképviseleti vezetőséget hoztak létre elődeink, akik a fontos kérdéseket közösen megvitatva hoztak döntéseket. A feladatok szétosztását, az önkormányzatiságra épülő közösség feladatainak koordinálását a Közös Vállalások Hivatala végezte. Ebben a rendszerben mindenkinek adott számú „vállalást” kellett egy évben teljesítenie. Ezt a 2013/14-es tanévben váltotta fel a strukturált és hosszabb távú tervezést lehetővé tevő team-rendszer.
Díszest
Évente egyszer minden kollégista azért dolgozik, hogy méltóképpen megköszönje a kollégium támogatóinak a segítséget. A Szent Ignác Díszest a kollégium egyik nagyszabású és fontos eseménye, 1997-ben rendeztük meg először. A kispesti években az Ybl Palotában, 2011-től a Párbeszéd Házában gyűlnek össze a támogatók és a kollégisták.
Gyökerek Tábor
2003-ban szerveztek először lelkes kollégisták nyári tábort rászoruló, határon túli magyar anyanyelvű gyerekeknek. A lelkes SZIK-es és öregdiák csapat egész éves munkával teremti meg a tábor anyagi feltételeit (szponzoroktól a jótékonysági koncertig minden lehetőséget felkutatva), majd a tábor ideje alatt éjt-nappallá téve mindent (is) megtesznek a táborozókért. A tábor 2010-ben Junior Príma Díjat kapott. Napjainkra egy téli programmal is kiegészült a nyári tábor: adventben cipős dobozos ajándékgyűjtő akciót szerveznek a táboroztatók.
Szeretetszolgálat
2007-ben Kiss Ulrich rektor kezdeményezésére a SZIK kispesti épülete lett a Pelikán Program Önkéntes Központja. Erre a programra épült a Hurtado Szeretetszolgálat, amely a társadalmi felelősségvállalás jól hangzó programját tettekre is váltja.
Kezdetben Kispest életébe bekapcsolódva – az óvodától az idősek otthonáig – segítettek a SZIK-esek, amiben tudtak: véradást szerveztek, karácsonyi vásárokat rendeztek, Mikulás-váró játszóházzal lepték meg a kicsiket.
2011 után a helyszín és a segítettek köre vagy a segítség formái változtak. A szakkollégisták az Alföldi Utcai Átmeneti Gyermekotthonnal, a Kesztyűgyár Közösségi Házzal, az Alföldi utcai befogadó otthonnal, hajléktalan emberekkel tartottak aktív kapcsolatot.
2016-ban fogadott be a kollégium először fiatal menekülteket, két afgán fiatalt, jelenleg három oltalmazott élnek velünk (tanulnak, dolgoznak). 2019-20-as tanévben pedig a Jezsuita Roma Szakkollégiummal létrehozott megállapodás értelmében ott végzett hallgatók kedvezményes árú helyre pályázhatnak a SZIKbe albérlőként, hogy ne kelljen visszamenniük vidékre, a magas albérlet árak miatt.
Belső közösségteremtő programok
A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium röviden: közösség. Közösség a hitben, a munkában, a tanulásban, a szórakozásban és a mindennapokban.
A 90-es években már megkezdődött a SZIK-esek „országjárása”. A tanulmányi hétvégéket, kollégiumi hétvégéket már vidéki helyszínekre szervezték: pl. Tokod, Győr, Pannonhalma.
A tervezett, előre szervezett közösségi alkalmak közül az Álarcosbál és a Mikulás-buli nagyon régi SZIK-hagyomány. Olyan régi, hogy nem is találtam forrást arra vonatkozóan, hogy pontosan mikor kezdtük.
Tóth-Kuthy Márton