Tamás Puskás Van abban valami nagyon szép, amikor összegyűlik egy teremnyi fiatal, hogy meghallgassa azokat, akik a szakkollégium kapuján már kilépve belekóstoltak az igazi munka világába, tapasztaltak és ezt elhozták nekünk is megmutatni, mi várhat ránk, milyen színes palettából választhatunk.
A tavaszi műhely-konferenciánkon tehát az öregdiákok adtak elő, saját szakterületük egy kis szeletét tárták elénk, bemutatva kutatási területeiket vagy hivatásbéli pozíciójukat.
Az előadássorozat kezdetén Igari András területi kutató mesélt munkájáról, kifejtve a területi kutatás fontosságát, és hogy miért fontos a tudományos és az elemzői szemlélet összekapcsolása. Ábrákon és grafikonokon keresztül szemléltette, hogy milyen területi jellegzetességeket követett a járványok terjedése, és hogy ez e tudás miként hasznosítható.
Igari Andrást Győri Sarolta váltotta. Ő nemcsak betekintést engedett egy magazin-főszerkesztő mindennapjaiba, feladataiba, hanem szakmai életútját elénk tárva inspirálta kollégistáinkat, hogy merjenek nagyot álmodni és saját szakterületükön belül formabontó nézőpontot képviselni. Előadása rendkívül ösztönző volt, mert megmutatta, hogy hogyan lehet olyan képességeket kamatoztatni később, amikről első látásra talán nem is hisszük, hogy fontosak és hogy egy egész munkakör épülhet rájuk. Sarolta nap mint nap azért dolgozik a Hype & Hyper magazinnál, hogy a közép-kelet-európai régió izgalmas történeteit minél többen megismerhessék.
Következő öregdiákunk a nemrég ballagott Győrik Dorka volt, aki végzős orvostanhallgató a Semmelweis Egyetemen és MD-PhD hallgató a Mentális Egészségtudományok Doktori Iskolában. Dorka a génterápiáról beszélt, és arról, hogy miért lehet egyes genetikai betegségeket gyógyítani, másokat viszont nem. Megtudhattuk, hogy a legtöbb betegséget nem lehet “sima” génjavítással gyógyítani, mivel nem csak a génhiba okozza őket, hanem életkörülményeink is, továbbá bemutatta a táplálkozás, sport vagy dohányzás következményeit a génmutációkkal kapcsolatban.
A rövid szünet után a nyelvészetről hallgathattunk meg egy előadást Hargitai Lilitől, aki jelenleg egy holland nyelvészeti kutatáson dolgozik, amely egy nyelvi változást ír le, dialektális különbségeket is figyelembe véve. Sok más dialektikai érdekesség mellett azt is megtudhattuk, hogy a nyelvészek a tévhitekkel ellentétben nem bölcsészek, hanem nagyon sokféle területen tevékenykednek a szakmán belül. Sokan különböző határterületeken dolgoznak, például a fizika, informatika és a nyelvészet összekapcsolásával.
Aujeszky Nóra folytatta a sort, aki lassan két éve dolgozik jogászként a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő civil szervezetnél, szintén egy elhivatott csapat tagjaként. A TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjében foglalkozik olyan alapjogok védelmével, mint például a gyülekezési jog vagy az információszabadság, támogatva a civilek részvételét és aktív fellépését a közügyekben, legújabban a környezetvédelem terén.
Az est lezárója Orosz Álmos volt, aki a Műegyetem doktoráns hallgatójaként olyan matematikai modellezési módszerek fejlesztésén dolgozik, melyek közvetlen alkalmazásával gazdaságosabb gyártási és termékfejlesztési folyamatok érhetők el a gyógyszeriparban. Elmagyarázta, hogy miért nagyon költséges és magas kockázatú egy új gyógyszer tesztelése, előállítása és, hogy ő hogyan tud munkájával a folyamat egy pontján úgy bekapcsolódni, hogy ezt gazdaságosabbá tegye.
A fentebb leírtakból is egyértelműen kiderül, mennyi izgalmas hivatásba, készülő vagy már kész projektben vesznek részt öregdiákjaink. Mindezt élőben megtapasztalni még nagyobb élmény volt, mert láthattuk, hogy egy-egy előadó mennyire elkötelezett amellett, amivel foglalkozik és ezt mind szívből csinálja, ezzel pedig számunkra is perspektívát nyitottak.
A cikket Ágoston Terézia szakkollégista írta