Elindult a mentorprogram

Ha valaki benyitott volna a Párbeszéd Termébe csütörtök este, jókedvű vacsoratársaságot pillantott volna meg. Látogatóink érkeztek, az ÉrMe (Érték Megőrző) Hálózat tagjai, olyan keresztény vállalkozók és cégvezetők, akik hisznek abban, hogy a keresztény értékek és az üzleti siker nem zárja ki egymást. A közös vacsorával azt a mentorprogramot nyitottuk meg, melynek keretében az ÉrMe és a SZIK között szorosabb kapcsolat kezdődhet; a kollégisták segítséget, tanácsokat kaphatnak, látogatást tehetnek egyes cégeknél, betekintést nyerhetnek a vállalkozások működésébe, emberileg és szakmailag is tanulhatnak olyanoktól, akiknek már sikerült megvalósítaniuk azt, amiről mi még csak álmodunk: úgy fenntartani magunkat és a családunkat, hogy közben mások javát is szolgálja a munkánk.

A teremben mindenütt nevetgélő, beszélgető emberek ültek, az asztalok tele minden földi jóval, amik egy részét közösen készítették vendégeink a kollégistákkal, a másik fele pedig ajándékként érkezett.
De sok olyat is odavittünk mindannyian, amit látni ugyan nem lehet, mégis, talán a leglényegesebb része volt az eseménynek: nyitottság, kíváncsiság a másikra, vágyak, tervek, bölcsesség, tapasztalatok, és maga az adni akarás. Ezek tették lehetővé, hogy valódi találkozások születhessenek, hogy egymásra találjanak olyan emberek, akik lehetnek nagyon különbözőek sok szempontból, de osztoznak azon, hogy szeretnék egy kicsit jobb hellyé tenni a világot. Hogy hogyan, arra annyiféle válasz elképzelhető, ahányan csak vagyunk, ezerféle szakmából, személyiséggel, elképzeléssel. Felemelő volt átélni, hogy a segíteni akarás, a jóra való törekvés és a hit közösséget hoz létre, pedig sokan most látták egymást életükben először.

Nem látom még pontosan, hová vezet majd minket ez az út, amire most közösen ráléptünk, de biztos vagyok benne, hogy érdemes rajta elindulni, ahogy abban is, hogy segítséget kapunk hozzá odafentről is. Hiszen Jézus mondta: „Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük”, és mi ennél jóval többen vacsoráztunk és beszélgettünk együtt.

Erdélyi Boróka