Takács Bálint 
Bár a második szemeszter szorgalmi időszakának nagy részét felölelő nagyböjt inkább kollégiumunk lelkiségi arcára vet fényt, ez persze nem jelentheti azt, hogy az erre az időszakra jellemző belső elcsöndesedés valamennyi fórumunkat elnémítaná. Sőt, épp ezekre a napokra időzítettük oxfordi vitánkat, amely több szempontból is jelentékeny nyitási lépés.
Az eseményre a Horánszky utca egy másik intézményét, a Rajk László Szakkollégiumot hívtuk meg. A tény, hogy helyileg ilyen közel élünk egymáshoz, egyfajta szimbólum: szépen jelképezi céljainkat, amik a motivációs térben ugyancsak egymás szomszédai: egy gondolkodó, így bölcsen érvelni tudó és igazságos, ezért boldog társadalom. A vitázás közben, vagy inkább még előtte gyorsan lebomló feszélyezettség fontos előremozdítása volt a két kollégium közötti viszony személyesebbé válásának.
De nyitás volt ez a társadalom felé egyaránt. Beszédes témáink mellett, melyek igen aktuális témákat fedtek le (Magyarország, mint kompország a külpolitikai vizeken, bevándorlás és integráció, liberális demokrácia és optimum), igyekeztünk az egész szituációt sokatmondóvá tenni: nem fiatal egyetemisták céltalan összeülése volt ez, hanem együttes fölszólalás, hang adása azon jogunknak, mi több, kötelességünknek, hogy a közéletbe jótékonyan beleszóljunk, a jövőt a mi és utódaink elvárásainak megfelelően alakítsuk.
Folytatásért kiáltó termékeny este volt, amelyen való részvételét minden ellátogatónak nagyon köszönjük.