Andrészek Mátyás “Kezdjetek el énekelni!”
Ezzel az üzenettel záródott a pénteki Veni Sancte ünnepi mise prédikációja, amelyet dr. Gájer László, a PPKE HTK egy neves egyetemi tanára celebrált. Ezzel a felszólítással, jókívánsággal, útravalóval indítani az évet felemelő volt mindannyiunk számára, és erőt adott arra, hogy a megpróbáltatásokkal teli elkövetkezendő tanulmányi évnek megújult erővel vágjunk neki együtt.
Ünnepségünket pénteken a Jézus Szíve Plébániatemplomban kezdtük el, ahol mindannyiunknak megadatott a közösen való ráhangolódás élménye egy új kezdetre. Talán már kezd néhol klisésnek hangzani, de már ott sokan megéreztük közösségünk és életünk egyik alapvető lényegét: nem a cél, nem a megérkezés az, ami igazán fontos, hanem maga az utazás. Azok a mozzanatok, ahogyan ünneplőbe öltöztetjük testünket-lelkünket, elsétálunk a templomba, majd ott egy kicsit megpihenünk, miközben gyönyörködünk a SZIK-es kórus által megszólaltatott egyházi-ifjúsági dalokban, amelyek szebbé tették ünnepi misénket.
~Nevelős Gábor SJ, kollégiumunk rektorának köszöntő szavai illenek ide a legjobban:
„Veni Sancte Spiritus! – vagyis magyarul: Jöjj el Szent Lélek! De talán nem is kell már eljönnie, mert itt van közöttünk. A kérdés tehát az, hogy meg tudunk-e nyílni számára, és magunkba fogadni?”
A Szent Lélek érkezését több módon is tudjuk értelmezni az aktuális valóságunkban.
23 új lakó, 23 új élet, 23 új, egymással soha nem ütközött személyiség tette meg első lépéseit a szakkollégiumi közösségbe való tartozás irányába.
Felújított szobák, közösségi terek, folyosók várták a régi visszaköltözőket és az újonnan érkezetteket.
És még sokáig sorolható események kavalkádja kanyarog kedvesen a sorban, amelyekről naphosszat lehetne beszélni… de legfőbbképpen hálát adni érte.
Az ünnepi mise végeztével, a Diák Bizottság jelenlegi elnöke, Németh Ambrus, tartotta meg ünnepi beszédét, amely során egy tömör ízelítőt adott a Diák Bizottság jövő évi vízióiról.
Ezek után kollégiumunk egy kedves alumnája, Győrik Dorka, állt az ambó mögé, és mesélt a tapasztalatairól, életeseményeiről, amelyek kimeneteléhez egytől-egyig hozzájárultak a SZIK-ben szerzett készségei, úgy kommunikációs, mint közösségi szinteken.
A mise fennkölt hangulata, és az esti levezető, informálisabb jelleggel bíró ünneplés közötti átmenetet a templomkertben szervezett agapé teremtette meg, amely lebonyolításáért hálával tartozunk a Közösségi Team-nek. Az idő ott sem telt el hiába: rég nem látott barátok, testvérek találkoztak újra egymással, és ezen pillanatok megörökítéséért hatalmas köszönet jár Barcza Mátyásnak, Navratyil Benedeknek és Puskás Tamásnak. Erőn felüli tempóban, osztályrészüket becsületesen kivéve hozzájárultak az emlékek megőrzéséhez.
Az este további szakaszaiban a Közösségi Team számos szórakoztató programmal készült mindannyiunk számára. Megadtak nekünk egy nagyon jól eső felszabadultság érzést, még úgy is, hogy az egyetem elkezdésének enyhén rezignált hatása mindannyiunkon látszódott. Ezért nagy hála és tisztelet jár Nekik.
Összességében annyi bizonyosan elmondható, hogy ez egy jó nap volt. Új fejezetek kerültek megírásra, régiek kerültek kibővítésre, fehér lapok kerültek kiszínezésre, és majd az idő során új történetek kerülnek megéneklésre, ezzel beteljesítve Gájer László atya éneklésre való buzdítását.
Andrészek Mátyás, elsőéves szakkollégista