Csendes lelkigyakorlat

A ZH időszakok, valamint a félév végi beadandó hadsereg közeledtével a Spiri team idén is megrendezte a csendes lelkigyakorlatot, hogy lelki ellátmánnyal felszerelkezve folytathassuk az egyre sötétebb novemberi hétköznapokat. A Manréza lelkigyakorlatos háza adott otthont nekünk, ami egy kis ékszeres doboz az erdő szélén, Dobogókőn.

Csütörtöktől vasárnapig vetettük bele magunkat a csendbe, és ki-ki miután kipihente magát belekezdhetett a lelki feltöltődésbe, elmélkedésbe, imába. Utóbbiakhoz igény szerint minden megadatott, kezdve a reggeli vezetett imával, a déli szentmisén át, egészen az esti szentségimádásig.

Lehetett egyedül elvonulva kirándulni a gyönyörű őszi erdőben, ami minden arcát megmutatta: volt sziporkázó napsütés, de köd és eső is. Különösen borúsabb időben sokan inkább a merengőben paplanban teázást választották, ami legalább annyira feltöltőnek bizonyult, mint a szobában elmélyedés, vagy a két kápolna közül valamelyik felkeresése. Vicces színfoltok voltak a közös néma étkezések, amikor mindenki igyekezett megtartani befelé fordulását, de azért a lehető legkreatívabb jelmozdulatok születtek olykor teaosztásnál vagy mosogatásnál.

Egy szó, mint száz, minden megadatott ahhoz, hogy ne csak kipihenjük magunkat, de töltekezzünk is a Szentlélek által.

Ebben segítettek minket a lelkivezetőink, Kriszta, Nadin, Tünde és Zsolt, valamint Tóth Árpi atya is. Külön jó tapasztalat volt többünknek megismerkedni új ignáci imaformákkal, amiket otthon is tudunk majd alkalmazni.

Tulajdonképpen az otthoni alkalmazhatóság határozta meg a teljes utolsó napot, hisz gyorsan elrepült az idő és hirtelen azon kaptuk magunkat, hogy el kell kezdeni gondolkozni: azt a sok jót, megerősítő és elgondolkodtató élményt, gondolatot és sugallatot, hogy építjük be hétköznapjainkba, hogy őrizzük meg ezt a belső nyugalmat? Valószínűleg erre mindenki más választ talált, de egy biztos: mikor újra beszélhettünk, vidám, de végre ki is pihent csacsogó egyetemista had húzta le országbérleteit a dobogókői volánbusz ajtajában.

Gödry Balázs, elsőéves szakkollégista