kör_logo_fa

A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium

Szervezeti és Működési Szabályzata

Preambulum

A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium 1990-ben kezdte meg működését, hogy keresztény értelmiségieket neveljen az igazságosság szolgálatára.

Az intézmény legfőbb patrónusa a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya – a magyar jezsuiták. A nemzetközi jezsuita oktatási intézményekhez való kapcsolódáson keresztül a nemzetköziség, a kultúrák közötti párbeszéd és a tudományterületek határainak bejárása egyszerre szakmai, lelki és kulturális motiváció számunkra.

Szakkollégiumunk a hazai szakkollégiumi mozgalom aktív tagja, komoly hangsúlyt fektet tagjai egyéni szakmai fejlődésére, hogy így nyitottságunkkal és széles látókörünkkel példát mutatva, a morális és közösségi életvitel formáit elsajátítva egy szolidáris társadalom kialakulását mozdítsuk elő.

Szakkollégiumi közösségünk mély, őszinte emberi találkozások színtere, amely az asszertív viselkedéskultúra kialakítására ösztönöz bennünket. Működésünk során az önkormányzatiság elvét a szubszidiaritás és a proaktivitás jegyében kívánjuk megvalósítani, amelyben a folyamatos reflexió és a személyes törődés eszközeit alkalmazzuk.

Az ignáci lelkiségből meríthetünk ihletést ahhoz, hogy mindenben keresgéljük Isten jelenlétének nyomdokait, amelyek gyakran éppen határhelyzetekben rejtőzködve indítják meg szabadságunkat és vágyainkat a valóság átalakító szeretetére.

Jézus személyében izzik ez a „tüzeket szító tűz”, aminek következményeire rá szeretnénk hangolódni: ezért keressük közösen az evangéliumi lelkület öntevékeny megélését személyes odafigyeléssel, sebezhetőségünk vállalásával, intellektuális igényességgel és a szegények-kitaszítottak melletti tapintatos kiállással. Ebből fakadóan igyekszünk felvállalni az emberi törésvonalaknál helytálló közvetítő szolgálatot: fürkésszük, hogyan lehetne jobban belebocsátkoznunk gyümölcsözőbb párbeszédekbe és a teljesebb igazságosság munkálásába.

A Jézus Társasága küldetéséhez való szerves kapcsolódásunk a hosszú távú baráti együttműködés mintázatát szolgáltatja számunkra.

A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzatának 30. § (3) bekezdése alapján a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium Közgyűlése és Vezetősége által elfogadott és a Felügyelőbizottság által véleményezett formában a Jézus Társasága Alapítvány Kuratóriuma határozatlan időre jóváhagyja az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot:

Első rész

Általános rendelkezések

I. fejezet
A szabályzat hatálya

1. § [A szabályzat hatálya]

(1) A szabályzat hatálya kiterjed a Jézus Társasága Alapítvány (székhelye: 1085 Budapest, Mária u. 25., adószáma: 18064333-2-42, a továbbiakban: JTA) által alapított és fenntartott Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumra (székhelye: 1085 Budapest, Horánszky u. 18., adószáma: 18217995-1-42, a továbbiakban: Szakkollégium), valamint

a) azokra a hallgatókra, akik a Szakkollégiummal tagsági jogviszonyban (a továbbiakban: szakkollégista) állnak,

b) azokra, akik tagsági jellegű jogviszonyban állnak,

c) azokra a személyekre, akik a Szakkollégiummal munkaviszonyban vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban állnak (a továbbiakban: munkavállaló), és

d) azokra a Szakkollégiumban ellenérték nélkül tisztséget töltenek be (a továbbiakban: tisztségviselő).

(2) A Szakkollégium ügyvitel során használt rövidített elnevezése: SZIK.

(3)

II. fejezet
Alapelvek
A Szakkollégium célja és működése

2. § [A Szakkollégium célja és működése]

(1) A Szakkollégium célja a Jezsuita Egyetemi Szakkollégiumok Magatartási Kódexének megfelelően olyan elkötelezett keresztény értelmiségiek nevelése, akik egyfelől a lehető legmagasabb szintre törekednek szakmájukban, másfelől hitelesen képviselik hitüket és szolgálják a társadalmat.

(2) A Szakkollégium politikai pártoktól és szervezetektől függetlenül működik, ugyanakkor meghatározott formában együttműködhet egyházi és más civil szervezetekkel, különösen más szakkollégiumokkal és a felsőoktatás más hazai és külföldi résztvevőivel.

(3) A Szakkollégium biztosítja a szakkollégisták számára az együttlakást, és buzdít valamennyi szakkollégistát a Szakkollégium által biztosított épületben való állandó jellegű bentlakásra.

(4) A Szakkollégium belső szabályzatain alapuló önkormányzatisággal és önrendelkezési joggal működik, figyelemmel Magyarország jogszabályaiban, különösen a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben foglaltakra.

(5) Minden olyan témában, amely előre látható és várható, az érintett szakkollégistáknak, tisztségviselőknek és munkavállalóknak kölcsönösen törekedniük kell arra, hogy a megbeszélések hatékonysága és eredményessége érdekében a javaslatok és a szükséges érdemi adatok idejében eljussanak másik félhez.

(6) A szakkollégisták, a munkavállalók és tisztségviselők jóhiszemű és tisztességes magatartást kötelesek tanúsítani egymás irányában, továbbá kötelesek jogukkal a másik fél érdekeit figyelembe véve úgy élni, hogy a saját korábbi magatartásukkal való szembekerülést mellőzzék. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

A szakkollégista

3. § [A szakkollégista]

(1) A szakkollégista köteles az egyetemi tanulmányai során a lehető legmagasabb szakmai színvonal elérésére, és ennek érdekében fejleszteni és elmélyíteni tudását és fejleszteni képességeit.

(2) A szakkollégista öntevékeny módon aktívan részt vesz a Szakkollégium szakmai, közösségi és lelki életében.

(3) A szakkollégista a Szakkollégium céljainak megfelelően köteles együttműködni a Szakkollégium szerveivel és tagjaival, és ennek érdekében elősegíteni a hatékony kommunikációt a Szakkollégiumot érintő valamennyi ügyben.

(4) A szakkollégistákat megkülönböztetés nélkül ugyanolyan jogok és kötelezettségek illetik meg a tagsági jogviszony időtartama alatt. Tilos az olyan intézkedés és döntés, amely bármilyen szempontból diszkriminatív, vagy azzal fenyeget.

(5) A szakkollégista felelősséget vállal azért a közösségért, amelybe a tagsági jogviszony keletkezésével bekerül, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a szakmai, lelki és közösségi élet fejlődéséhez és védelméhez jelenlétével hozzájáruljon.

(6) A szakkollégista köteles Magyarország jogszabályainak, jelen szabályzatnak és a jelen szabályzat alapján elfogadott döntéseknek megfelelő magatartást tanúsítani.

A Szakkollégium munkavállalója és tisztségviselője

4. § [A Szakkollégium munkavállalója és tisztségviselője]

(1) A Szakkollégium munkavállalója és tisztségviselője (e címben a továbbiakban együtt: munkavállaló) elősegíti a szakkollégisták szakmai elmélyülését a tagsági jogviszony időtartama alatt.

(2) A munkavállaló együttműködik munkája során a Szakkollégium szerveivel és tagjaival az önkormányzatiság elvének tiszteletben tartása mellett, különös tekintettel a diákképviseleti szervekre.

(3) A munkavállaló kerül minden olyan intézkedést és döntést, amely a szakkollégisták vagy más munkavállalók diszkriminatív megkülönböztetésével járna, vagy azzal fenyegetne.

(4) A munkavállaló tiszteletben tartja a szakkollégiumi szakmai, lelkiségi és közösségi életet és elősegíti annak fejlődését és védelmét.

(5) A munkavállaló köteles Magyarország jogszabályainak, jelen szabályzatnak és a jelen szabályzat alapján elfogadott döntéseknek megfelelő magatartást tanúsítani.

III. fejezet
Gazdálkodás

5. § [Gazdálkodás]

(1) A Szakkollégium önállóan gazdálkodó szervezet.

(2) A működés anyagi feltételeit a szakkollégisták által befizetett díjak, az állami támogatások, a különböző pályázatokból befolyt összegek, az adományok, a fenntartótól és egyéb, gazdasági tevékenységből származó bevételek teremtik meg.

(3) A szakkollégisták által befizetendő díjakat a Tagsági Szerződés határozza meg. A Tagsági Szerződés szövegére a Vezetőség [43-44. §] és a Diákbizottság [12-33. §] közösen tesz javaslatot a Kollégiumi Felügyelőbizottságnak.

IV. fejezet
A Szakkollégium külső megjelenése

6.§ [A Szakkollégium külső megjelenése]

A Szakkollégium külső megjelenését (logók, kommunikációs csatornák stb.) az Arculati Kézikönyv határozza meg. Az Arculati Kézikönyvet az arculati ügyek intézésére kijelölt team állítja össze, amelyet a Vezetőség és a DB fogad el.

Második rész

A Szakkollégium szervezete

V. fejezet
A Kuratórium

7. § [A Kuratórium]

(1) A JTA-nak, mint a Szakkollégium fenntartójának Kuratóriuma felelős a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya (a továbbiakban: Rend) tulajdonát képező szakkollégiumi ingatlanok karbantartásáért, és biztosítja, hogy a Szakkollégium működését változó feltételek mellett is folytathassa.

(2) A Kuratórium felelős továbbá a szakkollégiumi jelleg megőrzéséért, illetve a Renddel szemben a jezsuita jelleg fenntartásáért.

(3) A Kuratórium tagjainak nevét a Vezetőség a helyben szokásos módon közzéteszi.

8. § [A Kuratórium feladata]

A 7. §-ban foglaltakon túl a Kuratórium

a) jóváhagyja a jelen szabályzatot és annak módosításait,

b) a Rend Provinciálisának javaslatára, a Diákbizottság véleményének kikérése után kinevezi és felmenti a Rektort és a Kollégiumi Felügyelőbizottság tagjait,

c) értékeli és elfogadja a Rektor, a Vezetőség és a Diákbizottság éves beszámolóját a Szakkollégium tanulmányi, nevelési helyzetéről és gazdálkodásáról,

d) jóváhagyja az éves költségvetést.

VI. fejezet
A Kollégiumi Felügyelőbizottság

(1) A Kollégiumi Felügyelőbizottság (a továbbiakban: Felügyelőbizottság) a Szakkollégium legfőbb ellenőrző szerve, különös tekintettel a Rektor és a Vezetőség munkájára.

(2) A Felügyelőbizottság legalább három, legfeljebb hét tagú testület, elnökét és tagjait a Provinciális javaslatára, a Diákbizottság véleményének kikérése után a Kuratórium nevezi ki és menti fel. A JTA fenntartású szakkollégiumok vezetői és a Kuratórium elnöke hivatalból tagjai a Felügyelőbizottságnak.

(3) A Felügyelőbizottság elnökének, illetve tagjainak kinevezése hiányában a Felügyelőbizottság feladat- és hatáskörét a Kuratórium gyakorolja.

(4) A Felügyelőbizottság tagjainak és elnökének a nevét a Vezetőség a helyben szokásos módon közzéteszi.

10. § [A Kollégiumi Felügyelőbizottság ülése]

(1) A Felügyelőbizottság évente legalább négyszer rendes, szükség esetén rendkívüli ülést tart.

(2) A Felügyelőbizottság határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább fele jelen van. Döntéseit szótöbbséggel hozza.

(3) A Felügyelőbizottság ülésein részt vesz

  • a) a Vezetőség érdekelt tagja, amennyiben annak tevékenységéről tárgyal, illetve
  • b) a Diákbizottság elnöke, amennyiben a szakkollégisták panasszal fordulnak a Felügyelőbizottsághoz.

(4) A Felügyelőbizottság ülésein meghívásra részt vehet a Diákbizottság elnöke.

(5) A Felügyelőbizottság ügyrendjét maga határozza meg.

11. § [A Kollégiumi Felügyelőbizottság feladata]

A Felügyelőbizottság

  • a) évente értékeli a Rektor és a Vezetőség munkáját azok beszámolója alapján,
  • b) ellenőrzi a jelen szabályzat betartását és a Rektor és a Diákbizottság előzetes véleményének kikérését követően kezdeményezheti annak módosítását,
  • c) véleményezi a jelen szabályzatnak a Rektor és a Diákbizottság által előkészített módosításának tervezetét és jóváhagyásra a Kuratórium elé terjeszti,
  • d) jóváhagyja a Diákbizottság és a Rektor által felterjesztett „Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumért” díjat, illetve egyéb támogatásokat és elismeréseket,
  • e) a Vezetőség előterjesztése alapján megvitatja a Szakkollégium költségvetési tervezetét, és a Rektorral közösen előterjeszti azt a Kuratóriumnak,
  • f) a Rektor javaslata alapján kinevezi a Tanulmányi Tanács tagjait,
  • g) jóváhagyja a Vezetőség és a Diákbizottság által véleményezett és előterjesztett ösztöndíjpályázatokat, és azok kiértékelését,
  • h) Vezetőség és a Diákbizottság javaslatára meghatározza és a helyben szokásos módon közzéteszi minden év március 31-ig a következő tanévre vonatkozó kollégiumi díj összegét, valamint
  • i) jogorvoslati fórumként jár el a Vezetőség és a Diákbizottság által meghozott döntések felülvizsgálatában.

 

VII. fejezet
A Diákbizottság
A Diákbizottságra vonatkozó általános rendelkezések

12. § [A Diákbizottság]

(1) A Diákbizottság (a továbbiakban: DB) a szakkollégisták legfőbb képviseleti szerve, és a szakkollégiumi öntevékenység és önkormányzatiság fő letéteményese.

(2) A DB a Szakkollégium más szerveivel együttműködve látja el feladatait. A Szakkollégium minden szerve, munkavállalója és tisztségviselője köteles – a szabályzatok keretei között – támogatni a DB munkáját.

(3) A DB működéséhez és a jelen szabályzatban meghatározott feladatok elvégzéséhez a tárgyi feltételeket a Vezetőség biztosítja. Az éves költségvetésben megfelelő összeg különítendő el e célra. A DB ezenkívül pályázatok útján maga is aktívan szerepet vállal a Szakkollégium anyagi bázisának megteremtésében.

(4) A DB a szakkollégistákat és a Szakkollégiumot érintő valamennyi kérdésben kezdeményezési, javaslattételi és véleményezési joggal bír, amelynek része különösen a szabályzatok módosítására irányuló javaslattételi jog. A Szakkollégium vezető testületei kötelesek a DB előterjesztéseit napirendjükre tűzni és megtárgyalni. A DB a jelen szabályzatban meghatározott körben vétójogot gyakorol.

13. § [A Diákbizottság összetétele]

(1) A DB elnökből és további legalább négy, legfeljebb hat alelnökből álló testület. A DB alelnökeinek száma megegyezik az előző évi DB alelnökeinek számával, amennyiben a Közgyűlés másként nem határoz.

(2) A DB elnöke és alelnökei választás útján kapják megbízatásukat.

(3) A DB elnöke és a DB alelnöke tisztség összeférhetetlen a Felvételi Bizottság tagja tisztséggel.

(4) A DB működésének szabályait jelen fejezet módosításával maga határozza meg, és – változásaival együtt – jóváhagyásra bemutatja a Vezetőségnek, amely a jóváhagyást csak a jelen szabályzat egyéb rendelkezéseibe, illetve jogszabályba való ütközés estén tagadhatja meg.

A Diákbizottsági tagság keletkezése

14. § [A diákbizottsági választás]

(1) A DB elnöke és a DB alelnökei tisztség (a továbbiakban együtt: DB tagság) általános és egyenlő választójogon alapuló, titkos és közvetlen szavazás eredményeként keletkezik (a továbbiakban: DB választás).

(2) A DB választáson a Szakkollégium valamennyi, a DB választás napján aktív szakkollégiumi tagsággal rendelkező szakkollégista (e címben a továbbiakban: szakkollégista) aktív és passzív választójoggal, a tagsági jogviszonyát legfeljebb egy félév időtartamra szüneteltető szakkollégista passzív választójoggal rendelkezik.

(3) A DB választás megszervezéséről és lebonyolításáról a DB által kijelölt háromfős Választási Bizottság (e fejezetben a továbbiakban: VB) gondoskodik. A VB tagjai maguk közül elnököt választanak. A VB tagjainak mandátuma egy DB választás idejére szól.

(4) A VB tagja bármely szakkollégista lehet, aki nem esik az (5) bekezdés hatálya alá.

(5) A VB tagság összeférhetetlen a DB tagsággal és az arra való jelöltséggel.

(6) A VB feladata

  • a) a DB elnökével egyeztetve a DB választás kiírása, valamint ezzel egy időben a választási eljárás szabályairól szóló dokumentum közzététele,
  • b) a választási névjegyzék közzététele,
  • c) a jelölőlapok kihelyezése,
  • d) a jelölési időszak végén a jelöltek közzététele,
  • e) elnöke révén a pályázatok begyűjtése és közzététele,
  • f) az elektronikus úton érkezett szavazatok összegyűjtése,
  • g) a szavazás lebonyolítása,
  • h) a DB választás eredményeinek kihirdetése, valamint
  • i) a szavazásról készült jegyzőkönyv elkészítése és annak a Szakkollégiumban szokásos módon történő közzététele.

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti dokumentum szövegét a VB állapítja meg jelen szabályzat rendelkezései alapján.

15. § [A diákbizottsági választás menete]

(1) A DB választás rendes időpontja minden év áprilisa vagy májusa.

(2) A DB választás a kiírásával veszi kezdetét és a 17. § (6) bekezdés i) pontja szerinti jegyzőkönyv közzétételével zárul.

(3) A jelölési időszakban bármely szakkollégista jelöltet állíthat. A jelöltségről le lehet mondani.

(4) A jelölési időszak végével valamennyi jelölt írásos pályázatot nyújt be, amely tartalmazza a jelölt elképzeléseit és céljait. A pályázatokat a VB elnöke a helyben szokásos módon közzéteszi. Amennyiben valamely szakkollégista DB elnöki és DB alelnöki pozícióra is pályázik, úgy két pályázatot kell leadnia.

(4a) Amennyiben nem érkezik egy vagy több tisztségre a betöltendő helyek számával legalább megegyező számú pályázat, úgy valamennyi tisztségre egy héten belül új választást kell kiírni.

(5) A pályázatok közzétételét követően lehetőség van elektronikus szavazásra, illetve papír alapú szavazásra a DB Választás napján.

(6) A pályázatok helyben szokásos módon történő közzétételét követően, a választás előtt a jelöltek beszédet tartanak, a Szakkollégium elé tárva elképzeléseiket, motivációjukat, amelyet követően a választó szakkollégisták kérdéseket tehetnek fel a jelölteknek.

(7) A DB elnökének és a DB alelnökeinek megválasztására egy napon, de külön szavazás keretében kerül sor. Abban az esetben, ha van olyan szakkollégista, aki mindkét pozícióra pályázik, a DB elnökének és a DB alelnökeinek megválasztása két egymást követő napon kerül megrendezésre. Amennyiben a mindkét pozícióra érvényes pályázatot leadó jelölt nem kerül megválasztásra, mint DB-elnök, választható lesz a DB-alelnöki választáson. Amennyiben a jelölt DB-elnökként megválasztásra kerül, nem lesz választható a DB-alelnöki választáson.

16. § [Érvényesség és eredményesség]

(1) A DB választás érvényes, ha a szavazáson a szakkollégisták legalább fele leadta szavazatát.

(2) A DB elnökének megválasztása eredményes, ha a jelölt, vagy a jelöltek valamelyike a leadott szavazatok több mint felét megszerezte.

(3) Amennyiben a DB elnökének megválasztása eredménytelen, a DB elnök megválasztását még aznap egy második forduló keretében meg kell tartani olyan módon, hogy a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni.

(4) A második forduló érvényes, ha a szavazáson a szakkollégisták legalább fele leadta szavazatát.

(5) A második fordulóban a legtöbb szavazatot kapott jelölt nyeri el a DB elnöke tisztséget.

(6) Ha a DB elnöke tisztségre egy jelölt pályázott, és a szavazáson nem szerezte meg a leadott szavazatok több mint felét, a tisztségre egy héten belül új választást kell kiírni.

(7) A DB alelnökeinek megválasztása eredményes, ha a betöltendő helyek számával megegyező számú jelölt a leadott szavazatok több mint felét megszerezte.

(7a) Amennyiben több jelölt is megszerezte a (7) bekezdés szerinti szavazatszámot, úgy közül a DB megválasztott alelnökeinek azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott szavazatok közül a legtöbbet megszerezték. Amennyiben a (7) bekezdés szerinti szavazatszámot kevesebb számú jelölt szerezte meg, mint a betöltendő helyek száma, úgy a választás részben eredménytelen.

(7b) Amennyiben a DB alelnökeinek megválasztása részben vagy egészben eredménytelen, a DB alelnökeinek megválasztását még aznap egy második forduló keretében meg kell tartani olyan módon, hogy az első fordulóban a kellő számú szavazatot kapott jelöltekre már nem lehet szavazni a fennmaradó hely vagy helyek betöltéséhez.

(7c) A második forduló érvényes, ha a szavazáson a szakkollégisták legalább fele leadta szavazatát.

(7d) A második fordulóban a betöltendő helyek számának megfelelően azokat a jelölteket kell a DB megválasztott alelnökeinek tekinteni, akik a legtöbb szavazatot kapták.

(7e) Amennyiben a betöltendő helyek számának megfelelő számú jelölt indult a választáson, és a választás részben vagy egészben eredménytelen, úgy a fennmaradó a helyekre egy héten belül új választást kell kiírni.

(8) Amennyiben a DB elnöke tisztség megválasztásánál, vagy a DB alelnöke tisztség megválasztásánál az utolsó helyen szavazategyenlőség alakul ki, még aznap egy második forduló keretében új szavazást kell tartani. A két jelölt közül a legtöbb szavazatot kapott jelöltet kell a DB megválasztott elnökének, vagy a DB megválasztott alelnökének tekinteni.

(9) Az elnyert szavazatok száma minden esetben nyilvános.

17. § [A Diákbizottság tagjainak mandátuma]

(1) A DB megbízatása egy évre szól.

(2) A DB hivatalba lépése jeleként esküt tesz, amelynek szövegét a hivatalban lévő DB állapítja meg. Az eskütételt a hivatalban lévő DB elnöke, vagy ha a hivatalba lépő DB elnöke és a hivatalban lévő DB elnökének személye megegyezik, helyette a hivatalban lévő DB egyik alelnöke vezeti.

A Diákbizottsági tagság, illetve a Diákbizottság megszűnése

18. § [A Diákbizottsági tagság megszűnése]

(1) A DB tagjának megbízatása megszűnik

  • a) a DB tag halálával,
  • b) a tisztségről való lemondással,
  • c) a kettőnél több ülésről való igazolatlan hiányzással,
  • d) a két hónapot meghaladó távolmaradás folytán,
  • e) a szakkollégiumi tagság megszűnésével vagy szüneteltetésével,
  • f) a DB tagnak a feladatai ellátására való alkalmatlanságának kimondásával.

(2) Az (1) bekezdés c) és f) pontjainak fennállásáról a DB tagjának előterjesztése alapján a DB minősített többséggel dönt.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja alól kivételt képeznek a nyári hónapok, feltéve, hogy a DB tagja távolmaradása esetén is képes a szükséges mértékben a DB ügyeinek vitelére.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés alapján valamely DB tag megbízatása megszűnik, a tisztségre nyolc napon belül rendkívüli DB választást kell kiírni, amelyre a 14-17. § rendelkezései megfelelően irányadók azzal az eltéréssel, hogy a 17. § (1) bekezdésében megjelölt időtartam a hivatalban lévő DB megbízatása idejére csökken.

19. § [Konstruktív bizalmatlansági indítvány]

(1) A DB elnökének megbízatása megszűnik, ha a szakkollégisták legalább egyharmada konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújt be a DB elnökével szemben, és egyidejűleg megnevezi a DB elnökének jelölt szakkollégistát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti indítvány benyújtását követően a DB haladéktalanul kijelöli a VB tagjait, amely nyolc napon belül egyfordulós szavazást szervez.

(3) A szavazás érvényes, ha a szakkollégisták legalább fele részt vett a szavazáson.

(4) Ha a szakkollégisták kétharmada bizalmatlanságát a szavazás útján kifejezi, a DB elnökének az (1) bekezdés szerinti indítványban megjelölt személyt kell tekinteni, és haladéktalanul esküt kell tennie.

20. § [A Diákbizottság megszűnése]

(1) A DB megbízatása megszűnik, ha

  • a) a DB tagjainak legalább kétharmada kimondja a DB feloszlását,
  • b) a DB megbízatásának időtartama letelik,
  • c) a hivatalban lévő DB tagjainak száma három fő alá csökken, valamint
  • d) két hónapot meghaladóan nincs DB ülés összehívva.

(2) A DB megbízatása a hivatalba lépő DB eskütételével szűnik meg.

A Diákbizottság feladat- és hatásköre

21. § [A Diákbizottság hatásköre]

(1) A DB megszervezi a Szakkollégium életét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének érdekében a DB a Rektorral vagy a Vezetőséggel közösen, illetve saját hatáskörében jár el.

(3) Jelen szabályzat felhatalmazása alapján vagy saját hatáskörében eljárva, egyedi ügyben, saját működésére vagy a szakkollégistákra általánosan kötelező hatállyal határozatot hozhat. A DB közzéteszi határozatait a helyben szokásos módon.

22.§ [A Diákbizottság feladatköre]

(1) A DB a Rektor vagy a Vezetőség jóváhagyásával

    • a) részt vesz a szakmai, a közösségi, valamint a lelkiségi programok megszervezésében, lebonyolításában és vezetésében,
    • b) kidolgozza a tanulmányi rendszer tervezetét, a jelen szabályzat módosításának szövegtervezetét, és általánosan kötelező hatályú határozat formájában a Szakkollégium Házirendjét,
    • c) felel a Szakkollégium szabályzatainak betartásáért és betartatásáért, valamint ezzel összefüggésben egyeztet a szakkollégiumi tagság meghosszabbításáról,
    • d) irányítja és ellenőrzi a Szakkollégium eszközállományának felhasználását és nyilvántartását,
    • e) a felvételi eljárással kapcsolatban

ea) a 45. § (4) bekezdés c) pontjának megfelelően a Közgyűlés jóváhagyásával kialakítja a felvételi eljárás menetrendjét,

eb) kiírja a felvételi eljárást, és meghatározza az annak keretében irányadó határidőket és határnapokat,

ec) a DB elnöke és a felvételi megszervezéséért felelős alelnök útján részt vesz a felvételi eljárásban, valamint

  • f) jogosult kezdeményezni a szakkollégista tagság-felülvizsgálati eljárás [95. §] alá vonását.

 

(2) A DB saját hatáskörében eljárva

  • a) véleményezéssel részt vesz a Rektor kinevezésében és felmentésében,
  • b) általánosan kötelező hatályú határozat formájában kialakítja a szakkollégiumi élet megszervezésére a teameket, kijelöli azok hatáskörét és a működésükért felelős alelnök személyét az adott tanévre,
  • c) félévente értékeli a teamek és az egyes teamek tagjainak munkáját a 61. § szerinti beszámoló kiértékelése keretében,
  • d) betekintést engedélyez a szakkollégisták számára az írásbeli felvételi eljárás anyagaiba,
  • e) a szakkollégista kötelezettségeinek nem teljesítése esetén eljárást kezdeményezhet, és azok kivizsgálásában részt vehet,
  • f) véleményezi a tagság-felülvizsgálati eljárás megindítását, és részt vesz a tagság megszüntetéséről való döntésben [95. §],
  • g) pályázatok és egyéb forrásteremtő tevékenységek révén részt vesz a szakkollégiumi forrásteremtésben és kapcsolati hálójának megerősítésében, bővítésében,
  • h) szervezi a Szakkollégium kapcsolattartását más szakkollégiumokkal, illetve a szakkollégiumi mozgalommal, a hazai és külföldi felsőoktatás más résztvevőivel, valamint az egyházi és civil szervezetekkel,
  • i) figyelemmel kíséri a szakkollégisták szakmai, közösségi és lelkiségi fejlődését, valamint
  • j) javaslatot tesz a „Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumért” díj odaítélésére.

(3) A DB – az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl – jelen szabályzatban meghatározott egyéb feladatokat lát el.

23. § [A teamek kijelölése]

(1) A DB a 22. § (2) bekezdés b) pontja szerinti határozatában megbízza a teameket, illetve egyedi határozatában megbíz egy szakkollégistát (eseti megbízott), vagy szakkollégisták egy csoportját (eseti bizottság) a Szakkollégium működéséhez szükséges feladatok ellátásával.

(2) A DB a 22. § (2) bekezdés b) pontja szerinti határozatában legalább négy, legfeljebb tíz teamet köteles kijelölni

      • a) szakmai,
      • b) közösségi,
      • c) lelkiségi,
      • d) támogatói,
      • e) felvételi eljárással kapcsolatos,
      • f) arculati,
      • g) eszközállomány felügyeletével kapcsolatos

ügyek intézésére.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl bármilyen, a DB feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben kijelölhető team.

(4) Az a szakkollégista, aki az (1) bekezdés szerinti eseti megbízottként, vagy eseti bizottság tagjaként lát el feladatot, nem vesz részt a (1) bekezdés szerinti teamek munkájában, hanem közvetlenül a felelős DB tag felügyelete alatt végzi munkáját.

(5) A teamek első ülésükön egyszerű többséggel vezetőt választanak maguk közül. A teamek munkamenetét és ügyvitelét a team vezetője határozza meg a team tagjainak véleményezésével. E rendelkezéstől a DB határozatával eltérhet.

A Diákbizottság tagjainak feladat-és hatásköre

A Diákbizottság elnökének feladat- és hatásköre

24. § [A Diákbizottság elnöke]

(1) A DB elnöke a DB, és ezáltal közvetve a szakkollégisták legfőbb képviselője a Szakkollégium más szervei és a nyilvánosság előtt.

(2) A DB elnöke felel a DB működésének folyamatosságáért, a Szakkollégium önkormányzatiságának fenntartásáért.

(3) A DB elnöke a Vezetőség szavazati joggal rendelkező tagja, valamint tanácskozási joggal részt vehet bármely más testület ülésén.

(4) A DB elnöke a megválasztását követő nyolc napon belül kinevezi általános helyettesét a DB alelnökei közül.

25. § [A Diákbizottság elnökének feladatköre]

(1) A DB elnöke

  • a) irányítja és összehangolja a DB tagjainak munkáját, ellenőrzi tevékenységüket és a felügyeletük alá tartozó 23. § (1) bekezdés szerinti teamek, eseti megbízottak és eseti bizottságok tevékenységét,
  • b) tájékoztatja a DB tagjait és a szakkollégistákat az őket érintő ügyekről,
  • c) összehívja és vezeti a DB üléseit,
  • d) utasítást ad ki a DB alelnökeinek, valamint más szakkollégistáknak egyes feladatok ellátására,
  • e) az általa ellenjegyzett jegyzőkönyv útján kihirdeti a DB határozatait,
  • f) összehívja a Közgyűlést, valamint
  • g) gondoskodik arról, hogy a DB félévente egyszer beszámoljon munkájáról a Közgyűlésnek,

(2) A DB elnöke – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – jelen szabályzatban meghatározott egyéb feladatokat lát el.

A Diákbizottság alelnökének feladat- és hatásköre

26. § [A Diákbizottság alelnöke]

(1) A DB alelnöke a DB tagjaként részt vesz annak munkájában és működésében, hozzájárulva ezzel a Szakkollégium önkormányzatiságának fenntartásához.

(2) A DB alelnöke a DB elnökének irányítása alatt végzi feladatait, amelyeket jelen szabályzat vagy a DB elnöke feladatkörébe utal.

(3) A DB alelnöke elsősorban a 23. § (1) bekezdés szerinti teamek felügyeletét látja el. A DB a 23. § (1) bekezdés szerinti határozatában jelöli ki az egyes teamek felügyeletéért felelős DB alelnököt.

(4) A DB elnökének általános helyettese DB elnökének távolléte esetében ellátja a DB elnökének feladatkörét.

27. § [A Diákbizottság alelnökének feladatköre]

(1) A DB alelnöke

  • a) a DB határozatait és a DB elnökének utasításait követve végzi munkáját,
  • b) részt vesz a DB ülésein,
  • c) véleményt nyilváníthat minden kérdésben, amely a szakkollégiumi ügyeket, elsősorban a DB feladat- és hatáskörét érinti, valamint
  • d) a DB érdekeit képviselve részt vesz a 26. § (3) bekezdés szerinti teamek ülésén, és szükség esetén véleményt nyilvánít.

(2) A DB alelnöke – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – jelen szabályzatban meghatározott egyéb feladatokat lát el.

A Diákbizottság ülése

28. § [A Diákbizottság ülése]

(1) A DB ülése a DB munkavégzésének legfontosabb fóruma, ahol a DB a döntéseit meghozza.

(2) A DB üléseit a DB elnöke hívja össze. A DB ülés összehívására bármely DB tag tehet javaslatot.

29. § [A Diákbizottság ülésének időpontja]

(1) A DB rendes üléseit szorgalmi időszakban köteles legalább kétheti rendszerességgel összehívni, rendszerint azon a napon, amiben a DB tagjai a szemeszter elején megállapodtak. Ettől eltérő időpontban rendes ülés csak akkor tartható, ha a DB tagjainak legalább egyharmada akadályoztatása miatt nem tudna részt venni az ülésen.

(2) A DB rendes ülésének időpontjáról és helyszínéről, valamint a napirendi pontokról a DB elnöke legalább 3 nappal az ülés előtt tájékoztatja a szakkollégistákat.

(3) A DB vizsgaidőszakban legalább egyszer köteles ülésezni. Ennek időpontjáról, módjáról és formájáról a DB elnöke rendelkezik, egyúttal tájékoztatja a szakkollégistákat a (2) bekezdés szerinti módon.

(4) A DB három napon belül rendkívüli ülést tart, ha a DB elnöke, a DB tagjainak legalább egyharmada, vagy a szakkollégisták legalább egyharmada azt a napirend megjelölésével kéri, egyúttal a DB elnöke tájékoztatja a szakkollégistákat a (2) bekezdésben foglalt módon.

30. § [A Diákbizottság ülésének vezetése]

(1) A DB ülését a DB elnöke, illetve akadályoztatása esetén helyettese vezeti (a továbbiakban: ülés vezetője).

(2) Az ülés vezetője az ülés megnyitását követően ismerteti a 29. § (2) bekezdés szerint meghatározott napirendi pontokat. A napirendi pontoktól csak abban az esetben lehet eltérni, ha azt a DB tagjainak legalább egyharmada kéri.

(3) Az ülés vezetője gondoskodik az ülés hatékonyságáról, fegyelmezettségéről és annak ésszerű időben történő befejezéséről. A DB ülésének elhúzódása miatt bármely DB tag kifogással élhet.

31. § [A Diákbizottság ülésén való részvétel]

(1) A DB ülései nyilvánosak a szakkollégisták és a Vezetőség tagjai számára. Az a szakkollégista, illetve Vezetőségi tag, akit a DB az ülésre meghív, köteles az ülésen részt venni.

(2) A DB ülésein minden jelenlévő – a DB tagjait leszámítva – tanácskozási joggal rendelkezik, amely magában foglalja a véleménynyilvánítási jogot és a javaslattételi jogot.

(3) Az ülés rendjének fenntartásáért az ülés vezetője felelős. Az ülés vezetője meghatározza a tanácskozási joggal jelenlévők felszólalásának rendjét, fegyelmezési jogkörében eljárva megvonhatja a szót, valamint rendre utasíthatja, illetve kiutasíthatja az ülésről azt a személyt, aki magatartásával megzavarja az ülés menetét vagy annak méltóságát.

(4) A DB elnöke az ok pontos megnevezésével kivételesen zárt ülést hív össze, vagy nyílt ülés egy meghatározott részére zárt ülést rendelhet el, ha

  • a) személyi ügyekről tárgyal, valamint
  • b) a DB elnöke vagy a DB tagjainak legalább egyharmada azt kéri.

(5) A DB zárt ülésein kizárólag a DB tagjai, valamint azok az (1) bekezdés szerinti személyek vesznek részt, akiket a DB az zárt ülésre külön meghív.

(6) Zárt ülés a nyilvános ülés meghatározott napirendi pontja tekintetében is elrendelhető.

(7) Ha a DB elnöke a DB ülés egészére zárt ülést rendelt el, a DB elnöke nem köteles a 29. § (2) bekezdésének eleget tenni.

32. § [A Diákbizottság határozata]

(1) A DB döntéseit határozat formájában hozza meg.

(2) A DB határozatképes, ha a DB ülésén a DB tagok több mint fele részt vesz.

(3) A DB tagjai a DB ülésen szavazati joggal rendelkeznek.

(4) A DB határozatait – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – egyszerű többséggel hozza.

(5) A DB határozatának meghozatalához a DB tagjainak legalább kétharmadának szavazata szükséges

    • a) a jelen szabályzat módosítására irányuló kérdésben,
    • b) a 21. § (3) bekezdés szerinti általánosan kötelező hatályú határozat meghozatalához, valamint
    • c) személyi kérdésekben, kivéve

ca) a VB tagjainak, valamint

    cb) a 23. § (1) bekezdés szerinti eseti megbízott vagy eseti bizottság tagjainak
      megválasztásakor.

33. § [A Diákbizottság ülésének jegyzőkönyve]

(1) A DB üléseiről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza az ülés időpontját, helyszínét, a megjelenteket, az egyes napirendi pontokat és a hozzájuk kapcsolódó – az ülés vezetőjének kérésére – rögzítendő tényeket és adatokat, valamint a DB által meghozott határozatokat.

(2) Az ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető köteles az ülést követő két napon belül elkészíteni, és megküldeni a DB elnökének.

(3) A DB elnöke, véleményezteti a DB tagjaival a jegyzőkönyvet, és amennyiben nem érkezik kifogás a jegyzőkönyv tartalmára, a DB elnöke a Szakkollégiumban szokásos módon közzéteszi a szakkollégisták és a Vezetőség számára.

(4) Ha a DB tagjai kifogással élnek a jegyzőkönyv tartalmát illetően, a jegyzőkönyvvezető köteles azt haladéktalanul kijavítani, és a DB elnökének közzétételre megküldeni.

(5) A 31. § (4)-(7) bekezdése szerinti zárt ülésekről, vagy zárt ülésen tárgyalt napirendi pontokról nem készül jegyzőkönyv, de a DB elnöke, vagy a DB tagjainak legalább egyharmada kérésére a DB rendelkezhet úgy, hogy egyszerűsített jegyzőkönyv formájában közzéteszi a tárgyalt napirendi pontokat és határozatokat a helyben szokásos módon a szakkollégisták és a Vezetőség számára.

VIII. fejezet
A Tanulmányi Tanács

34. § [A Tanulmányi Tanács]

(1) A Tanulmányi Tanács (e fejezetben a továbbiakban: Tanács) szakértelmével, javaslataival és véleményével hozzájárul a Szakkollégium szakmai programjának minőségbiztosításához.

(2) A Tanács javaslatot tehet a szakmai programot érintő koncepcionális kérdésekben, továbbá egyes szakmai programokra.

(3) A Tanács minden, a Szakkollégiumot érintő szakmai kérdésben véleményt nyilváníthat.

35. § [A Tanulmányi Tanács tagjai]

(1) A Tanács tagjait a Rektor javaslata alapján a Felügyelőbizottság nevezi ki.

(2) A Tanács tagjai nagy tekintélyű és tudású egyetemi oktatók, illetve gyakorlati szakemberek, akik egyetértenek a Szakkollégium célkitűzéseivel.

(3) A Tanácsnak állandó tagja a Rektor, a Tanács további öt tagból áll, és meghívásra részt vehetnek a Szakkollégium korábbi rektorai is.

(4) A Tanács tagjai maguk közül meghatározott időre elnököt választanak, aki a Rektorral együttműködve szervezi a Tanács munkáját.

(5) A Tanács ügyrendjét maga határozza meg.

(6) A Tanács tagjainak nevét a Vezetőség a helyben szokásos módon közzéteszi.

36.§ [A Tanulmányi Tanács ülése]

(1) A Tanács üléseit félévente legalább egy alkalommal a Rektor hívja össze.

(2) A Tanács ülésein a DB elnöke tanácskozási joggal részt vehet.

IX. fejezet
A Rektor

37.§ [A Rektor]

(1) A Szakkollégium irányításáért a Szakkollégium vezetője, a Rektor felelős.

(2) A Rektort meghatározott időre a Rend Provinciálisának javaslatára, a DB véleményének kikérése után a Kuratórium nevezi ki és menti fel. A Rektor megbízatása meghosszabbítható, illetve a meghatározott idő lejárta előtt megszüntethető.

38.§ [A Rektor feladatköre]

(1) A Rektor

      • a) felelős a Szakkollégium célkitűzéseinek megvalósításáért,
      • b) a jezsuita szellemiségnek megfelelően személyesen törődik a Szakkollégium tagjaival,
      • c) rendszeresen tájékoztatja a Felügyelőbizottságot, munkájáról félévente beszámol,
      • d) gyakorolja a Szakkollégium munkavállalói felett a munkáltatói jogokat,
      • e) kinevezi a Tanulmányi Vezetőt, és irányítja annak munkáját,
      • f) véleményének kikérésével bevonja a Tanulmányi Tanácsot a Szakkollégium szakmai minőségbiztosításába, valamint
      • g) jóváhagyásra előterjeszti – a Felügyelőbizottság véleményével együtt – a Kuratóriumnak a Vezetőség által jóváhagyott szakkollégiumi költségvetést, megállapítja a pénztárkezelés rendjét és utalványozási jogot gyakorol.

(2) A Rektor – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – jelen szabályzatban meghatározott egyéb feladatokat lát el.

X. fejezet
A Tanulmányi Vezető és a Szakkollégiumi Lelkész
A Tanulmányi Vezető

39. § [A Tanulmányi Vezető]

(1) A Szakkollégium és a szakkollégisták tanulmányi ügyeinek viteléért a Tanulmányi Vezető felelős.

(2) A Tanulmányi Vezetőt a Rektor nevezi ki és menti fel.

(3) Tanulmányi Vezetőnek olyan szakember nevezhető ki, aki felsőoktatási tapasztalattal rendelkezik, vagy egyébként diplomával rendelkezik, és a Szakkollégium célkitűzéseivel egyetért.

40. § [A Tanulmányi Vezető feladatköre]

(1) A Tanulmányi Vezető

      • a) segíti a Rektor munkáját,
      • b) figyelemmel kíséri a szakkollégisták szakmai képzését,
      • c) részt vesz a Szakkollégium tanulmányi ügyeket érintő adminisztratív tevékenységében, nyilvántartások vezetésében és a szakkollégiumi programok megszervezésében.

(2) A Tanulmányi Vezető – a (1) bekezdésben foglaltakon túl – jelen szabályzatban meghatározott egyéb feladatokat lát el.

A Szakkollégiumi Lelkész

41. § [A Szakkollégiumi Lelkész]

(1) A szakkollégisták egyéni és közösségi lelki vezetését a Szakkollégiumi Lelkész látja el.

(2) A Szakkollégiumi Lelkészt a Rend Provinciálisa nevezi ki és menti fel.

42. § [A Szakkollégiumi Lelkész feladata]

(1) A Szakkollégiumi Lelkész

      • a) gondoskodik a szakkollégisták lelki fejlődéséről,
      • b) a lelkiségi ügyek intézésére kijelölt teammel közösen félévre előre megszervezi a szakkollégisták számára nyitva álló lelkiségi programokat,
      • c) hetente legalább egy alkalommal jelen van a Szakkollégiumban, amelynek keretében a szakkollégisták számára lehetőség nyílik személyes beszélgetésre, szentgyónásra.

(2) A Szakkollégiumi Lelkész – a (1) bekezdésben foglaltakon túl – jelen szabályzatban meghatározott egyéb feladatokat lát el.

XI. fejezet
A Vezetőség

43. § [A Vezetőség]

(1) A Vezetőség a szakkollégiumi szervek és tisztségviselők munkájának összehangolt működéséért felelős szerv.

(2) A Vezetőség tagja a Rektor, a DB elnöke, a Szakkollégiumi Lelkész és a Tanulmányi Vezető. A tagok – a Szakkollégiumi Lelkész kivételével – szavazati joggal rendelkeznek a Vezetőség ülésein. A Szakkollégiumi Lelkész tanácskozási joggal rendelkezik.

(3) A Vezetőség szorgalmi időszakban hetente, számonkérési időszakban szükség esetén ülésezik.

(4) A Vezetőség ülésein meghívásra bármely szakkollégista részt vehet, ahol tanácskozási joggal rendelkezik.

(5) A Vezetőség döntéseit határozat formájában hozza egyszerű többséggel.

(6) A Vezetőség döntéseiről a Tanulmányi Vezető összefoglalót készít, amelyet a Szakkollégiumban szokásos módon közzétesz.

(7) A Vezetőség munkájáról évente beszámol a Felügyelőbizottságnak.

44. § [A Vezetőség feladat- és hatásköre]

(1) A Vezetőség minden, a Szakkollégiumot érintő kérdésben állást foglalhat, és a jelen szabályzat alapján hatáskörébe utalt ügyekben döntést hozhat. A Vezetőségnek tilos a DB kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben [22. § (2) bekezdés] döntést hoznia.

(2) A Vezetőség dönt

      • a) a DB előterjesztése alapján személyi ügyekben, illetve a szakkollégistákat érintő tagsági jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben, valamint
      • b) a DB véleményének kikérését követően költségvetési ügyekben.
XII. fejezet
A Közgyűlés

45. § [A Közgyűlés]

(1) A Közgyűlés a szakkollégisták közvetlen fóruma a Szakkollégium ügyeinek befolyásolására.

(2) A Közgyűlésen minden szakkollégista szavazati joggal rendelkezik.

(3) A Közgyűlést a DB elnöke hívja össze. A Közgyűlés összehívását a DB, illetve a Rektor is kezdeményezheti. A Közgyűlést legkésőbb az ülés határnapját megelőző nyolc napon belül össze kell hívni a napirendi pontok meghirdetésével.

(4) A Közgyűlést össze kell hívni

      • a) a jelen szabályzat és annak módosításának elfogadása ügyében,
      • b) minden félévben legalább kétszer a Szakkollégium folyamatban lévő ügyeiről történő tájékoztatás ügyében,
      • c) a felvételi eljárás rendjének jóváhagyása ügyében,
      • d) a Szakkollégium célkitűzéseinek meghatározása ügyében, valamint
      • e) a szakkollégisták legalább egyharmadának kezdeményezésére, a kezdeményezés alapjául szolgáló napirendi pontok megtárgyalása ügyében.

(5) A Közgyűlés összehívható bármilyen más, a Szakkollégium ügyeit érintő ügyben.

46. § [A Közgyűlés ülése]

(1) A Közgyűlés üléseit a DB elnöke vezeti.

(2) A Közgyűlés határozatképes, ha az ülésen a szakkollégisták több mint fele részt vesz. A megjelentek aláírásukkal igazolják jelenlétüket.

(3) Napirendi pontra vonatkozó javaslatot az ülés határnapját megelőző három napon belül bármely szakkollégista előterjeszthet a DB elnökénél, illetve a Rektornál.

(4) A napirendről szóló javaslatokat – ideértve a 45. § (3) bekezdése szerint meghirdetett napirendi pontokat is – a Közgyűlés egyszerű többséggel fogadja el.

(5) A 45. § (4) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti ügyekben való döntés meghozatalához a jelenlévő szakkollégisták több mint felének szavazata szükséges. A Közgyűlés minden más döntést egyszerű többséggel fogad el.

(6) A szavazás a Közgyűlés döntése alapján nyilvánosan, vagy titkosan történik. Titkos szavazás esetén a DB három tagja számlálja meg a szavazatokat.

(7) A Közgyűlés üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyre a 33. § (1)-(4) bekezdései megfelelően irányadók.

Harmadik rész

A tagsági jogviszony

XIII. fejezet
A tagsági jogviszony

47. § [A tagsági jogviszony]

(1) A Szakkollégium szakkollégiumi tagsága keletkezésekor Tagsági Szerződést (e §-ban a továbbiakban: Szerződés) köt a szakkollégistával. A Szerződés időtartama fél év, amely meghosszabbítható minden félév végén.

(2) A Szerződés megkötése tagsági jogviszonyt keletkeztet, amelyben a szakkollégista vállalja a jelen szabályzat, és minden, a jelen szabályzat rendelkezéseinek megfelelően elfogadott döntés betartását a tagsági jogviszony időtartama alatt. A Szakkollégium, annak képviselője, illetve szervei garantálják a szakkollégista számára a jelen szabályzatban biztosított jogok élvezetét.

(3) A szakkollégista tagsága lehet belső státuszú, amelynek keretében a szakkollégista szállással is rendelkezik a Szakkollégium épületében, illetve lehet külső státuszú, amely a belső státuszú szakkollégisták jogait biztosítja a szakkollégistának azzal az eltéréssel, hogy a szakkollégista nem rendelkezik szálláshellyel a Szakkollégium épületében és a díjfizetési kötelezettsége ennek megfelelően alacsonyabb.

(4) A Szakkollégiumba újonnan felvett szakkollégisták esetében a tagsági szerződés meghosszabbításáról az első féléves szakkollégiumi tanulmányokban és közösségben való részvétel függvényében a Vezetőség és a DB közösen, a 95. §-tól eltérően, külön dönt minden év december 15-ig. Az így meghosszabbított szerződések a tanév hátralevő részére hosszabbíthatók meg.

XIV. fejezet
A tagsági jogviszony keletkezése
A tagsági jogviszony keletkezésére vonatkozó általános rendelkezések

48. § [A felvételizők köre]

(1) A tagsági jogviszony felvételi eljárásban hozott döntés alapján keletkezhet.

(2) A felvételi eljárásban részt vehet minden, a felvételi eljárás idején

  • a) budapesti vagy Budapest környéki főiskola vagy egyetem nappali tagozatos hallgatója, valamint
  • b) középiskola végzős évfolyamának tanulója, aki az a) pontnak megfelelő képzésre felvételizik.

(3) A felvételi eljárásban nem vehet részt,

  • a) akinek felsőfokú tanulmányaiból egy év, vagy ennél kevesebb van hátra,
  • b) akit korábban jogerős határozattal a Szakkollégium tagjai sorából kizártak, vagy tagsági jogviszonyát megszüntették, valamint
  • c) aki a felvételi eljárást megelőző két évben tagsági jellegű vagy más szerződéses jogviszonyban áll vagy állt a Szakkollégiummal.

49. § [Kizárás]

(1) A felvételi eljárásból ki kell zárni azt a felvételizőt, aki a Szakkollégiumi tagság elnyerése érdekében a felvételi eljárás során, vagy azzal összefüggésben

  • a) olyan tényt állított, amelyről bebizonyult, hogy valótlan, vagy olyan tényt tagadott, amelyről bebizonyult, hogy igaz,
  • b) olyan tényt elhallgatott, amelyről tudnia kellett, hogy a felvételi eljárás szempontjából jelentős, vagy egyébként megtévesztően járt el, vagy
  • c) bűncselekményt követett el.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a Vezetőség intézkedik a megfelelő eljárás megindításáról.

(3) Ki kell zárni a szakkollégium tagjai közül azt a szakkollégistát, akiről tagsági jogviszonya időtartama alatt kiderül, hogy az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján nyert felvételt, és annak szükségessége esetén intézkedni kell a (2) bekezdés szerinti eljárás megindításáról.

(4) A kizárás ellen a döntés közlését követő három napon belül fellebbezésnek van helye a Vezetőséghez benyújtott, a Felügyelőbizottsághoz címzett, megindokolt fellebbezéssel.

50. § [Adatkezelés]

(1) A felvételi eljárás során a felvételi eljárásban részt vevő szakkollégiumi szervek és személyek (a továbbiakban együtt: felvételiztetők) tudomására jutott személyes adatokat a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell kezelni.

(2) A felvételi eljárással kapcsolatban keletkezett adatok megismerésére a felvételiztetők jogosultak. Ezekbe az anyagokba bármely szakkollégista betekinthet a felvételiztetők engedélyével.

(3) A felvételizőnek a felvételét elutasító döntés esetében minden olyan anyagát meg kell semmisíteni, amely a felvételi eljárással kapcsolatban keletkezett, vagy amelyet azzal kapcsolatban megadott.

51. § [A felvételi eljárásban részt vevő szervek és személyek]

(1) A felvételi eljárásban a Vezetőség és a szakkollégisták által választott Felvételi Bizottság (a továbbiakban: FEB) tagjai vesznek részt.

(2) A FEB elnökből és további legalább két, legfeljebb négy tagból áll. A FEB elnöke a felvételi eljárással kapcsolatos ügyek intézésére kijelölt team felügyeletéért felelős alelnök. A további tagjainak száma megegyezik az előző évi FEB további tagjainak számával, amennyiben a Közgyűlés másként nem határoz.

(3) A FEB további tagjai választás útján nyerik el tisztségüket. A FEB további tagjainak megválasztására a 14-17. §-ban foglalt rendelkezések irányadók az 52. §-ban foglalt eltérésekkel.

52. § [A Felvételi Bizottság megválasztása]

(1) Ahol a jelen szabályzat DB választásról rendelkezik, az alatt FEB választást, ahol DB tagságról rendelkezik, az alatt FEB tagságot, ahol DB alelnökéről rendelkezik, az alatt FEB tagját kell érteni. A DB elnökére vonatkozó rendelkezések a FEB választást nem érintik.

(2) A FEB választás rendes időpontja megegyezik a DB választás időpontjával, arra a DB választással egy napon, de külön szavazás keretében kerül sor.

(3)

(4) A 17. § (2) bekezdésében foglalt eskütétel a FEB vonatkozásában mellőzendő.

53. § [Döntéshozatal a felvételi eljárás során]

(1) A Vezetőség és a FEB minden, a felvétellel kapcsolatos kérdésben külön-külön állást foglal. Az üléseken minden tag – a Szakkollégiumi Lelkész kivételével – egy szavazattal rendelkezik.

(2) Az állásfoglalás után a felvételiztetők közös ülésen hoznak döntést, amelyen a végleges döntést egyszerű többséggel hozzák meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti ülésen a FEB és a DB elnöke, valamint a Rektor vétóval rendelkezik.

(4) Ha az 51. § szerinti személyek közül valaki polgári jog szerinti rokoni kapcsolatban, vagy párkapcsolatban áll vagy állt korábban, vagy valamilyen más okból elfogult valamely felvételizővel, köteles ezt az erről való tudomásszerzését követően haladéktalanul bejelenteni, és erre a felvételizőre nézve a döntéshozatalban nem vehet részt, és az értékelésen sem lehet jelen. Ha az értékelésen a Rektor nem vehet részt, helyette a Szakkollégiumi Lelkész, vagy a Felügyelőbizottság jóváhagyásával a Rektor által kijelölt személy rendelkezik szavazati joggal, ha az értékelésen a DB elnöke nem vehet részt, helyette a 24. § (4) bekezdés szerinti helyettese vesz részt az értékelésen.

(5) Amennyiben a felvételiztető a (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja, tagsági jogviszonya a 98. § (1) bekezdés b) pontja alapján azonnal hatállyal megszüntethető, illetve a tisztségből való felmentése kezdeményezhető, és emellett a felvételizőt a 49. § (1) bekezdés b) pontja alapján megtévesztő eljárás címén ki kell zárni.

A felvételi eljárás

54. § [A felvételi eljárás menete]

(1) A felvételi eljárás írásbeli pályázatból és szóbeli fordulóból áll.

(2) A felvételi eljárás az írásbeli pályázat kiírásával veszi kezdetét, amelyért a felvételi eljárással kapcsolatos ügyek intézésére kijelölt team felelős a Vezetőséggel való egyeztetést követően.

(3) A felvételi eljárás rendjét a Közgyűlés fogadja el. [45. § (4) bekezdés c) pont]

(4) A felvételi eljárás határnapjait úgy kell megállapítani, hogy

  • a) a határnapok tavaszi időpontra essenek,
  • b) az írásbeli pályázatok anyagainak beékezésétől a szóbeli fordulóig legalább tizenöt nap teljen el,
  • c) a felvételiző a szóbeli forduló időpontjáról legalább nyolc nappal korábban értesítést kapjon, valamint
  • d) a felvételi döntést a felvételiztetők a szóbeli fordulót követő öt napon belül meghozhassák.

55. § [A felvételi anyaga]

A felvételi eljárás anyagát úgy kell összeállítani, hogy abból kitűnjön a felvételiző

  • a) szakmai felkészültsége,
  • b) motivációja,
  • c) közéleti tájékozottsága,
  • d) problémamegoldó készsége, valamint
  • e) nyitottsága mások véleményére, világnézetére és személyére, továbbá a Szakkollégiumra és annak céljaira.

 

56. § [Írásbeli forduló]

(1) Az írásbeli pályázat anyagát a felvételi eljárással kapcsolatos ügyek intézésére kijelölt team és a DB közösen határozza meg.

(2) Az írásbeli pályázatok beérkezésének határidejét az 54. § (4) bekezdésnek megfelelően kell meghatározni úgy, hogy a felvételizőnek elegendő idő álljon rendelkezésére a pályázat elkészítésére.

(3) A beérkezett pályázatokat a felvételiztetők a 53. §-nak megfelelően értékelik, és döntenek a szóbeli fordulóra behívott jelentkezők névsoráról.

57. § [Szóbeli forduló]

(1) A szóbeli fordulón a FEB és a Vezetőség külön ülés keretében egyenként meghallgatja a jelentkezőket. A meghallgatásra az 55. §-nak megfelelő tartalmú kérdéseket állítanak össze a felvételiztetők.

(2) A felvételiző meghallgatására egy napon kerül sor.

58. § [A felvételi döntés]

(1) A felvételről a döntést a felvételiztetők a 53. §-nak megfelelően hoznak döntést.

(2) A felvételiztetők belső státuszú szakkollégistának legfeljebb a várható szabad helyek számának megfelelő felvételizőt vehetnek fel, illetve a következő felvételi kiírásig érvényes várólistát készíthetnek, amennyiben bizonytalan a szabad helyek száma.

(3) Külső státuszú szakkollégistának korlátlan számú felvételiző felvehető, illetve a várólistán szereplő, belső státuszú szakkollégistának jelentkezett felvételizők is kérhetik külső státuszú szakkollégistának való felvételüket.

(4) A felvételiztetők döntése ellen – a 49. §-ban foglalt kivétellel – fellebbezésnek nincs helye.

XV. fejezet
A tagsági jogviszony tartalma
Általános rendelkezések

59. § [A tagsági jogviszony tartalma]

(1) A Szakkollégium a szakmaiság, a közösség és a lelkiség előtérbe helyezésével alakítja ki a szakkollégisták kötelességeit és jogosultságait, amelyek a tagsági jogviszony időtartama alatt állnak fenn.

(2) A Szakkollégium és annak szervei a jelen fejezetben meghatározott kötelességek és jogosultságok alakításához maguk is hozzájárulnak, illetve ahol jelen szabályzat elrendeli, azokat a Szakkollégium célkitűzéseinek megfelelően kikényszerítik és biztosítják.

(3) A szakkollégista a jelen fejezetben meghatározott valamennyi kötelezettségből kiveszi a részét, és vállalja, hogy tudásának és képességeinek megfelelően és azok fejlesztésével vesz részt a Szakkollégium életében.

(4) A szakkollégista jogosult egyes kötelességei alól kérelem útján felmentést kérni, amelynek elfogadásáról a Vezetőség és a DB dönt.

60. § [Kompetenciák]

A Szakkollégium a szakkollégisták kötelességeinek és jogosultságainak meghatározásakor különös figyelmet szentel annak, hogy a szakkollégista

  • a) reflektív gondolkodással figyelmesen és kritikusan gondolkodjon, tisztelve embertársai véleményét és méltóságát,
  • b) megfelelő alapossággal és pontossággal tudjon másokkal együttműködve, csoportban dolgozni,
  • c) elméleti tudása mellett kreativitását és gyakorlati képességeit is fejleszthesse,
  • d) fejleszthesse beszéd-, írás- és vitakészségét, valamint
  • e) képességeit és tudását mások szolgálatára használja.

 

61. § [Beszámoló]

(1) A szakkollégista minden félév végén beszámol a Vezetőségnek és a DB-nek a felsőoktatási intézményében, illetve a Szakkollégiumban végzett tevékenységéről.

(2) A Vezetőség és a DB képviselete dönt arról, hogy a szakkollégista eleget tett-e a jelen szabályzatban foglalt kötelességeinek.

Szakmaiság

Az egyetemi tanulmányokkal összefüggő kötelezettségek és jogosultságok

62. § [Átlag]

(1) A szakkollégista az 61. § (1) bekezdésében meghatározott beszámoló keretében tájékoztatja a Szakkollégium vezetését az adott félévben elért tanulmányi eredményéről.

(2) Minden szakkollégista köteles elérni a 3,5-ös kredittel súlyozott tanulmányi átlagot, vagy a 3,5-ös kreditindexet.

63.§ [Tudományos Diákköri Konferencia és versenyek]

(1) A szakkollégista köteles egyetemi tanulmányai alatt a lehető legmagasabb színvonalra törekedni. Ennek keretében igyekszik olyan versenyeken, különösen az egyetemek által kínált (Országos) Tudományos Diákköri Konferencián való részvételre, amely segíti a választott tudományterület részterületeiben való elmélyülését.

(2) A Szakkollégium vezetése az (1) bekezdés elősegítése érdekében személyesen igyekszik a szakkollégista előmenetelét támogatni.

64. § [Nyelvtanulás]

A szakkollégista törekszik szakmai előmenetelét idegen nyelvek tanulásával előmozdítani. Ennek érdekében a Szakkollégium a 77. § szerinti támogatásban részesíti a szakkollégistát.

A szakkollégiumi tanulmányok

65. § [Önszerveződés]

A szakkollégiumi tanulmányok a szakkollégisták önszerveződésének eredményeként létre jövő szakmai kötelezettségeket és lehetőségeket foglalják magukba. Minden szakkollégista kezdeményezési joggal rendelkezik a Szakkollégium szakmai profiljának alakításában.

66. § [Kurzusok]

(1) A Szakkollégium az egyetemi tanulmányok mellett segíti a szakkollégista elmélyülését egy interdiszciplináris közegben. Ennek egyik formája a Szakkollégium által biztosított kurzusokon való részvétel.

(2) A Vezetőség bármely szakkollégista kezdeményezésére köteles kurzust meghirdetni, amennyiben a szakkollégista részletes kurzusterv formájában ezt kéri. A szakkollégista köteles megjelölni az oktató személyét, valamint előzetesen felmérni a szakkollégisták igényét a kurzusra való jelentkezés szempontjából.

(3) A Szakkollégium igyekszik kis létszámú kurzusok formájában elősegíteni azt, hogy az oktatók személyes kapcsolat keretében segítsék a szakkollégista fejlődését.

(4) A szakkollégista köteles félévente legalább két kurzuson részt venni.

67. § [Műhelyek]

(1) A Szakkollégium megteremti a lehetőségét annak, hogy az azonos szakon tanulmányokat folytató szakkollégisták az adott szakra specializált műhely keretében végezzenek kurzusokat, illetve más ezzel egyenértékű tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti műhely egyik speciális formájaként a Szakkollégium igyekszik más Szakkollégiumokkal közös kurzusok indítására.

68. § [Projektek]

(1) A szakkollégisták a 67. § szerinti műhely keretében vagy más csoportosulás keretében végezhetnek projekteket, amelyek választott szakukkal, vagy az egyes szakok határterületével összefüggenek.

(2) A projektek engedélyezését minden félév elején a Vezetőség és a DB végzi.

69. § [Tanulmányok]

(1) Az a szakkollégista, aki mesterképzésben vesz részt, vagy kellő számú szakkollégiumi kurzust, műhelymunkát vagy projektet elvégzett, tutori képzés keretében évente egy tanulmányt készít, amelyben egy általa választott oktatója segíti.

(2) A tanulmány készítése ugyanolyan értékű, mint a kurzusokon, a műhelymunkában vagy a projektekben való részvétel.

70. § [Házi Konferencia]

(1) A 69. § szerinti tanulmányokat a szakkollégisták szóban is prezentálják a szakkollégium közösségének a Házi Konferencia keretében.

(2) A Házi Konferencia minden tavaszi szemeszter szorgalmi időszakában kerül megrendezésre, amelynek megszervezéséért és lebonyolításáért a 23. § (2) bekezdés a) pontja szerinti team felelős.

(3) A Házi Konferencián a szakkollégisták mellett részt vehet minden oktató, és a Szakkollégium szerveinek tagjai.

71. § [Studia Ignatiana]

(1) A 69. § szerinti tanulmányok megjelennek a Szakkollégium Studia Ignatiana című tanulmányi kötetében, amely évente jelenik meg minden tanév végén.

(2) A Studia Ignatiana tanulmányi kötetben olyan tanulmányok is megjelenhetnek, amelyeket a szakkollégisták nem a tutori képzés keretében írtak, hanem más szakmai tevékenységükkel kapcsolatban készítettek.

72. § [Foglalkozások]

(1) A Szakkollégium a kurzusok, műhelymunkák, projektek és tanulmányírás mellett foglalkozásokat biztosít a szakkollégisták számára abból a célból, hogy a szakkollégista társadalmi szerepvállalását, illetőleg gyakorlati képességeit, különösen beszéd- és íráskészségét fejlessze.

(2) A Szakkollégium a foglalkozások keretében minden évben lehetőséget teremt arra, hogy a szakkollégisták – szeretetszolgálat keretében – szociális jellegű tevékenységet végezzenek. Ennek keretében különösen olyan programokat szervez, amelyek keretében a szakkollégisták hajléktalanokkal, fogyatékkal élő, beteg, idős, illetve társadalmilag vagy egyéb módon hátrányos megkülönböztetésben részesülő személyekkel foglalkozhatnak.

(3) A szakkollégista köteles évente legalább három foglalkozáson részt venni.

73. § [Oktatók]

(1) A szakkollégiumi képzés célkitűzéseire tekintettel kurzust, műhelymunkát, projektet, valamint tutori képzést csak az adott diszciplína elismert, a szakmai életben kiemelkedő eredményt felmutató szakembere vezethet.

(2) Az oktatókat – szükség esetén a Tanulmányi Tanács véleményét kikérve – a Rektor nevezi ki, és díjazásukról szerződés keretében állapodik meg, amelyet a Szakkollégium költségvetésének tanulmányi ügyekre fordítható fejezetéből finanszíroz.

74. § [Szimpózium]

(1) A Szakkollégium tanévente Szimpózium keretében lehetőséget biztosít arra, hogy a szakkollégisták egy-egy tudományos, társadalmi, illetve közéleti témát megismerjenek, azt megvitassák, és abban elmélyüljenek. A Szimpózium a (szakmai) közvélemény számára nyilvános esemény.

(2) A Szimpózium témájára javaslatot bármely szakkollégista tehet, amelynek engedélyezéséről a Vezetőség, a DB és a szakmai ügyek intézésére kijelölt team dönt.

(3) A Szimpózium megszervezéséről és lebonyolításáról a kezdeményező szakkollégista, valamint a szakmai ügyek intézésére kijelölt team gondoskodik.

75. § [Teaház és egyéb szakmai események]

(1) A szorgalmi időszak heteiben szakkollégisták kezdeményezésére Teaház kerül megrendezésére, amelynek keretében egy vagy több meghívott előadóval való kötetlen beszélgetés formájában kerül megvitatásra egy, a szakkollégisták által fontosnak tartott tudományos, társadalmi, hitéleti, illetve közéleti téma.

(2) A Teaházak megszervezéséért a kezdeményező szakkollégisták, illetve a 23. § (2) bekezdés a) pontja szerinti team felelős.

(3) A szakmai ügyek intézésére kijelölt team bármilyen szakmai, közéleti szempontból jelentős témában szervezhet vitaesteket, és más eseményeket, amelyek a szakkollégisták tudományos, társadalmi, illetve közéleti ismereteit elmélyítik, valamint intellektuális képességeit fejlesztik.

Szakmai ösztönző-rendszer

76. § [Ösztöndíj]

(1) A Szakkollégium lehetőségeihez mérten támogatja a szakkollégisták szakmai törekvéseit mind szociális helyzet, mind szakmai eredmények alapján, ennek érdekében Ösztöndíj Alapot tart fenn.

(2) Az Ösztöndíj Alap fenntartása érdekében a Szakkollégium a támogatói ügyek intézésére kijelölt team vezetésével évente megszervezi a Szent Ignác Díszestet, amely egyszerre szolgálja a szakkollégisták támogatását, valamint a Szakkollégium támogatóknak való bemutatkozását, kapcsolati hálójának bővítését és megerősítését.

(3) Az elnyerhető ösztöndíjakról az Ösztöndíj Szabályzat rendelkezik. Az Ösztöndíj Szabályzat szövegét a Vezetőség és a DB fogadja el.

77. § [Nyelvtanulás támogatása]

(1) A Szakkollégium lehetőségeihez mérten támogatja a szakkollégisták nyelvtanulását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás megvalósulhat

  • a) egyösszegű kifizetéssel, vagy
  • b) nyelvi képzés indításával.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kurzus nem minősül a 66. § szerinti kurzusnak.

78. § [Külföldi ösztöndíjak, Ösztöndíjbörze]

(1) A Szakkollégium támogatja a szakkollégisták külföldön végzett tanulmányait, gyakorlatait. Ennek érdekében külföldi kapcsolataival és az Ösztöndíj Alap segítségével hozzájárul a szakkollégisták külföldi tapasztalatszerzéséhez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás egyik speciális formájaként a Szakkollégium évente Ösztöndíjbörzét szervez.

79. § [Öregdiák-hálózat]

A Szakkollégium aktív kapcsolatot tart fenn a Szakkollégium öregdiákjaival.

Közösség

80. § [A szakkollégiumi közösség]

A szakkollégiumi közösségi élet szervezésének fő szempontja, hogy a szakkollégisták

  • a) olyan szakmailag inspiráló közegben éljenek, amely a közösséget összetartja,
  • b) közéleti tájokozottságához hozzájáruljon, és világképüket tágítsa,
  • c) intellektuális fejlődését és a párbeszédre való képességét fejlessze,
  • d) emberi érettségét, különösen a tartós, mély emberi kapcsolatok kialakítására való képességét fejlessze,
  • e) önszerveződése és kezdeményezése legyen meghatározó,
  • f) kikapcsolódásra és feltöltődésre is lehetőséget adjon.

 

81. § [Nyári tábor]

(1) A Szakkollégium évente, nyár végén megrendezett eseménye a Nyári tábor, amelynek fő célja, hogy

  • a) a szakkollégiumi közösséget megismertesse az újonnan felvett szakkollégistákkal,
  • b) lehetősége nyíljon a szakkollégistáknak egy-egy közéleti, társadalmi téma megvitatására, párbeszéd kezdeményezésére, valamint
  • c) alkalmat teremtsen arra is, hogy a szakkollégisták közösségépítő tevékenységet végezzenek.

(2) A nyári tábor megszervezése és lebonyolítása a közösségi ügyek intézésére kijelölt team feladat- és hatáskörébe tartozik. A szervező team tevékenységéről folyamatosan beszámol a DB-nek és a Vezetőségnek.

(3) A Nyári táborban való részvétel kötelező a szakkollégisták számára.

82. § [Szakkollégiumi hétvége]

(1) A Szakkollégium félévente, szorgalmi időszakban Szakkollégiumi hétvégét rendez, amelynek fő célja megegyezik a Nyári tábor fő céljával (81. § (1) bekezdés) azzal, hogy a szakkollégisták félévközi közösségformálását, kikapcsolódását és feltöltődését helyezi előtérbe.

(2) A Szakkollégiumi hétvége megszervezéséért és lebonyolításáért a közösségi ügyek intézésére kijelölt team feladat- és hatáskörébe tartozik. A szervező team tevékenységéről folyamatosan beszámol a DB-nek és a Vezetőségnek.

(3) A Szakkollégiumi hétvégén való részvétel kötelező a szakkollégisták számára.

83. § [Egyéb közösségi események]

(1) A közösségi ügyek intézésére kijelölt team gondoskodik arról, hogy a tanév során, a Nyári táboron és a Szakkollégiumi hétvégén túl a szakkollégisták részt vehessenek más közösségi eseményeken is.

(2) Ezeket az eseményeket a 80. § figyelembevételével kell megszervezni.

84. § [Szakkollégisták közösségi tevékenysége]

Minden szakkollégista közösségi munkát végez a Szakkollégium működésének elősegítésére. Ennek megfelelően a szakkollégista a 23. § szerinti teamek tagjaként, eseti megbízottként, vagy eseti bizottság tagjaként végzi közösségi munkáját.

Lelkiség

85. § [Lelki élet]

(1) A Szakkollégium célja a lelki életben való fejlődés segítésével hívő, másokért élő szakkollégisták nevelése.

(2) A Szakkollégium lelki életét a katolikus hagyomány és ezen belül az ignáci lelkiség fémjelzi. Ennek megfelelően a lelki élet része az önreflexiós képesség, a saját hittapasztalat megosztása képességének és az ignáci „láss, ítélj, cselekedj” magatartás elsajátítása, valamint a keresztény hit és a társadalmi felelősségvállalás összekapcsolása.

(3) A Szakkollégium nem csak a katolikus szakkollégisták nevelését tartja szem előtt, hanem lehetőséget teremt minden szakkollégistának arra, hogy hitét elmélyíthesse.

86. § [Lelkigyakorlat]

(1) A Szakkollégium félévente, szorgalmi időszakban Lelkigyakorlatot rendez, amelynek fő célja, hogy

  • a) a szakkollégiumi közösséget megismertesse az ignáci lelkiségű imamódokkal,
  • b) a szakkollégisták az egyetemi félév alatt is tudjanak időt szánni lelki fejlődésükre, valamint
  • c) alkalmat teremtsen arra is, hogy a szakkollégisták megoszthassák egymással lelki tapasztalataikat, ezzel is hozzájárulva a közösség erősödéséhez.

(2) A Lelkigyakorlat megszervezése és lebonyolítása a lelkiségi ügyek intézésére kijelölt team feladat- és hatáskörébe tartozik. A szervező team tevékenységéről folyamatosan beszámol a DB-nek és a Vezetőségnek.

87. §

88. § [Szentmisék, közös imádságok]

A Szakkollégiumban lehetőség van a tanévnyitó Veni Sancte és a tanévzáró Te Deum szentmisék mellett a szakkollégisták számára meghirdetett szentmiséken és imádságokon való részvételre. Ezen megszervezéséért lelkiségi ügyek intézésére kijelölt team felelős.

89. § [Zenekar és Kórus]

A Szakkollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a szakkollégisták a 72. §-nak megfelelő foglalkozás keretében rendszeres időközönként, aktívan tevékenykedjenek a Szakkollégium Zenekarában, illetőleg Kórusában, és így a tanév során szolgálatot tegyenek a szakkollégiumi szentmiséken, valamint a felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára meghirdetett szentmiséken.

90. § [Egyéb lelkiségi események]

(1) A lelkiségi ügyek intézésére kijelölt team gondoskodik arról, hogy a tanév során, a Lelkigyakorlatokon és a szentmiséken, imádságokon túl a szakkollégisták részt vehessenek más közös lelkiségi eseményeken is.

(2) Ezeket az eseményeket a 85. § figyelembevételével kell megszervezni.

XVI. fejezet
A tagsági jogviszony megszűnése és megszüntetése

 

A tagsági jogviszony megszűnése

91. § [A tagsági jogviszony megszűnése]

(1) A szakkollégista tagsági jogviszonya megszűnik

  • a) halálával,
  • b) a felsőoktatási képzés befejeztével, valamint
  • c) a szakkollégista erre irányuló kifejezett kérelmére.

(2) A tagsági jogviszony a tanév végén szűnik meg.

(3) Abban az esetben, ha a szakkollégista tagsági jogviszonya az (1) bekezdés b) pontja alapján félévkor szűnne meg, jogosult a felsőoktatási képzés befejezését követő félév végéig a tagsági jogviszonyát meghosszabbíttatni. Jelen bekezdés csak a szakkollégista erre irányuló kifejezett kérelmére alkalmazható. A tagsági jogviszony meghosszabbításáról a Vezetőség és a DB közösen dönt

(4) A szakkollégista jogosult félévkor benyújtani az (1) bekezdés c) pontja szerinti kérelmet. Ennek megfelelően a Vezetőség és a DB félévkor közösen dönt a tagsági jogviszony megszűnéséről.

(5) A szakkollégistának lehetősége van arra, hogy a tagsági jogviszony (1) bekezdés b)-c) pontja szerint szerinti megszűnését követően a szakkollégiumi férőhelyek számától függően fél vagy egy évet tagsági jellegű jogviszony keretében a Szakkollégiumban töltsön. Az ilyen szerződésben a térítési díjat aszerint kell meghatározni, hogy a szakkollégista rendelkezik-e felsőoktatási hallgatói jogviszonnyal ebben az időszakban.

(6) Ha a szakkollégista előre bejelenti, nem szűnik meg a tagsági jogviszony, ha a szakkollégista egyetemi tanulmányait fél évre szünetelteti (passzív egyetemi jogviszony) gyakorlati képzésen való részvétel miatt, és nem kéri a 93. § szerinti tagsági jogviszony szüneteltetését.

92. § [Szakkollégiumi Oklevél]

(1) Tagsági jogviszonya megszűnése esetén Szakkollégiumi Oklevelet kap az a szakkollégista, akinek

  • a) tagsági jogviszonya legalább hat féléven keresztül aktív (nem szünetelő) volt, és
  • b) a jelen szabályzatban meghatározott tanulmányi kötelességeinek eleget tett.

(2) A Szakkollégiumi Oklevél mellékletében tartalmazza a szakkollégista által tagsági jogviszonya alatt teljesített szakkollégiumi tevékenységét, különös tekintettel az elvégzett tanulmányok és a kiemelkedő vállalások teljesítésére.

93. § [A tagsági jogviszony szünetelése]

(1) A tagsági jogviszony – egybefüggően legfeljebb két féléven át – szünetel, ha

  • a) a szakkollégista külföldi tanulmányokat végez, valamint
  • b) a szakkollégista felsőoktatási tanulmányait befejezte, de legkésőbb fél éven belül újabb felsőoktatási képzésben vesz részt, kivéve, ha a szakkollégista a 91. § (3) bekezdés szerinti kérelmet nyújt be, és azt a Vezetőség és a DB közösen elfogadja.

(2) A tagsági jogviszony szünetelése alatt a szakkollégista mentesül minden olyan kötelezettség alól, valamint azokat a jogosultságokat nem élvezheti, amelyeket jelen szabályzat, vagy a jelen szabályzat alapján hozott döntés állapít meg, kivéve a 14. § (2) bekezdés szerinti esetet.

94. § [Kivételes tanulmányi rend]

(1) A szakkollégista a félév elején kivételes tanulmányi rend iránti kérelmet terjeszthet elő a Vezetőség és a DB elé.

(2) A kivételes tanulmányi rend iránti kérelemben a szakkollégistának elő kell adnia azokat az okokat, amelyek miatt a szakkollégiumi kötelezettségeinek nem tud teljes mértékben eleget tenni, és javaslatot kell tennie arra, hogy milyen formában kíván a szakkollégiumi kötelezettségeinek részben eleget tenni.

(3) A kivételes tanulmányi rend iránti kérelmet mérlegelés alapján a Vezetőség és a DB közösen bírálja el.

A tagsági jogviszony megszüntetése

95. § [Tagság-felülvizsgálati eljárás]

(1) Az a szakkollégista, aki nem teljesíti megfelelően a jelen szabályzatban megállapított követelményeket, tagság-felülvizsgálati eljárás alá kerül.

(2) A tagság-felülvizsgálati eljárást megindítja

  • a) ha a szakkollégista a 61. § szerinti beszámoló határidejét elmulasztja, vagy
  • b) ha a szakkollégista 61. § szerinti beszámolóját a Vezetőség és a DB nem fogadta el.

(3) A Vezetőség és a DB nem fogadja el a szakkollégista 61. § szerinti beszámolóját, ha a szakkollégista

  • a) nem teljesítette sem a 3,5-ös kredittel súlyozott tanulmányi átlagot, sem a 3,5-ös kreditindexet.,
  • b) a szakkollégiumi tanulmányait – a Vezetőség és a DB által meghatározott féléves követelményrendszernek megfelelően – nem teljesítette,
  • c) a szakkollégiumi közösségi életében nem, vagy kis mértékben vesz rész, valamint
  • d) a Szakkollégium értékrendjének nem megfelelő magatartást tanúsít.

(4) Az eljárás alá vont szakkollégistát az eljárás megindításáról a Tanulmányi Vezető értesíti.

(5) Az eljárás eredményeként a szakkollégista tagsági jogviszonyának megszüntetéséről, vagy meghosszabbításáról a szakkollégista további teljesítményének függvényében a Vezetőség és a DB közösen dönt.

(5a) Amennyiben az eljárás alá vont szakkollégista beszámolóját a következő félév végén a Vezetőség és a DB nem fogadja el, a szakkollégista tagsági jogviszonya megszűnik.

(5b) Amennyiben a szakkollégista beszámolóját tagsági jogviszonya fennállása alatt a Vezetőség és a DB kétszer nem fogadja el a (3) bekezdés b) pontja alapján, a szakkollégista tagsági jogviszonya megszűnik.

(5c) Amennyiben a szakkollégista beszámolóját tagsági jogviszonya fennállása alatt a Vezetőség és a DB már legalább egyszer nem fogadta el, úgy ha a (3) bekezdés d) pontja alapján a beszámolója ismét nem kerül elfogadásra, a szakkollégista tagsági jogviszonya megszűnik.

(6)

(7) Különös méltánylást érdemlő helyzetben a Vezetőség és a DB egyhangúlag dönthet úgy, hogy a szakkollégista beszámolóját annak ellenére elfogadja, hogy a szakkollégista beszámolója a (3) bekezdés a) pontja szerint nem került volna elfogadásra.

96. § [Méltányosság]

Abban az esetben, ha a szakkollégista a 95. § szerinti eljárás alatt áll, de az eljárás alá vonást követő félévre már korábban kérelmet nyújtott be a 94. § szerinti kivételes tanulmányi rend iránt – és azt a Vezetőség és a DB közösen elfogadta –, a 95. § (5)-(6) bekezdés alkalmazásakor a tagsági jogviszony meghosszabbítása a kérelem tartalmának függvénye.

98. § [A tagsági jogviszony azonnali hatályú megszüntetése]

(1) A tagsági jogviszony azonnali hatállyal megszüntethető, ha

  • a) a szakkollégista az 5. § (3) bekezdés alapján a Tagsági Szerződésben megállapított díjakat nem, vagy késedelmesen fizeti meg, illetőleg a Tagsági Szerződésben vállalt egyéb kötelezettségeinek nem tesz eleget,
  • b) a felvételi eljárás keretében elmulasztja az 53. § (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét, valamint
  • c) a szakkollégista büntetőjogi felelősségét bíróság jogerősen megállapította.

(2) A szakkollégista a tagsági jogviszonyának az (1) bekezdés alapján való megszüntetését követően köteles a Tagsági Szerződésben vállalt díjfizetési kötelezettségének eleget tenni.

Negyedik rész

A tagsági jellegű jogviszony

XVII. fejezet
A tagsági jellegű jogviszonyra vonatkozó általános rendelkezések

99. § [A tagsági jellegű jogviszony]

(1) Tagsági jellegű jogviszony a Szakkollégiummal lakhatásra irányuló szerződéses viszonyban álló személyek és a Szakkollégium között áll fenn, amely nem azonos a tagsági jogviszonnyal.

(2) Tagsági jellegű jogviszony áll fenn a Szakkollégium és a doktori képzésben részt vevő hallgatók, valamint az vendég hallgatók között.

XVIII. fejezet
Az egyes tagsági jellegű jogviszonyok

100. § [Doktori képzésben részt vevő hallgatók]

(1) A Szakkollégium a szakmai minőségbiztosítás érdekében szerződést köt doktori képzésben részt vevő hallgatókkal, amelynek keretében lakhatást biztosít olyan kiemelkedő hallgatóknak, akik szakmai tudásukkal hozzájárulnak a szakkollégisták szakmai fejlődéséhez.

(2) A doktori képzésben részt vevő hallgatók segítik a szakkollégisták egyetemi és szakkollégiumi tanulmányait, és részt vállalnak a szakkollégiumi képzésben.

(3) A doktori képzésben részt vevő hallgatók felvételéről, jogairól és kötelezettségeiről a Vezetőség és a DB határoz.

101. § [Vendéghallgatók]

(1) A Szakkollégium eseti jelleggel lakhatást biztosít – elsősorban – külföldi hallgatók számára annak érdekében, hogy a szakkollégisták nemzetközi és interkulturális ismereteit bővítse, valamint nyelvtanulásukat elősegítse.

(2) Vendéghallgatóként félévre szerződés köthető azokkal a szakkollégistákkal is, akiknek felsőoktatási hallgatói jogviszonya félévkor a tanulmányok befejezésével megszűnt, vagy fél évig szünetel, de nem kérték a 91. § (3) bekezdés szerinti kérelemben a tagsági jogviszony meghosszabbítását. Erről a Vezetőség és a DB a szakkollégista kifejezett kérelmére dönt.

(3) Abban az esetben, ha a Szakkollégium épületében valamilyen oknál fogva üresedés van, a Vezetőség és a DB gondoskodhat további vendéghallgatókkal való szerződés megkötéséről.

(4) A vendéghallgatók felvételéről, jogairól és kötelezettségeiről a Vezetőség és a DB határoz.

Ötödik rész

Záró rendelkezések

XIX. fejezet
Hatályba léptető rendelkezések

102. § [Hatályba lépés]

(1) Jelen szabályzatot a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium Közgyűlése és Vezetősége által elfogadott és a Felügyelőbizottság által véleményezett formában a Kuratórium határozatlan időre jóváhagyja.

(2) Jelen szabályzat a kihirdetését követő napon lép hatályba, egyúttal a korábbi Szervezeti és Működési Szabályzat, a Felvételi és Tagsági Szabályzat, a Tanulmányi Szabályzat és a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium Diákbizottságának, Felvételi Bizottságának és Választási Bizottságának Szervezeti és Működési Szabályzata hatályát veszti.

(3) A Szabályzat hatályba lépését megelőzően hozott, de a hatályba lépést követően is fennálló döntések hatályban maradnak, feltéve, hogy nem ütköznek a jelen Szabályzat 2-4. § szerinti alapelvekbe.

103. § [A szabályzat értelmezése]

Minden olyan felmerült vitában, amely a jelen szabályzat rendelkezéseivel, azok értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatos, a Vezetőség és a DB közösen határoz. A DB és a Vezetőség döntése ellen – a döntést követő nyolc napon belül – a Felügyelőbizottságnak címzett fellebbezést a Rektornál kell benyújtani.

kör_logo_fa