kör_logo_fa

Társadalmi felelősségvállalás

2012. március 29-én tartotta a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium XXIII. szimpóziumát, amelyet a társadalmi felelősségvállalás témakörében rendezett meg.

A szimpózium kiemelt célja volt a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának elemzése, mind elméleti, mind gyakorlati szinten. Az előadások, beszélgetések, nemcsak átfogó képet nyújtottak, hanem javaslatokat, elvárásokat, egyéni és közösségi magatartásmódokat is megfogalmaztak. A szimpóziumot Dr. Smuk Péter a Szakkollégium rektora nyitotta meg, aki elmondta, hogy a Szakkollégiumra és szakkollégistáira jellemző a magasabb tudományos szintre való törekvés, valamint a felelősségvállalás a tágabb közösségért, ehhez kapcsolódik a Szakkollégium XXIII. szimpóziuma, amely a társadalmi elkötelezettséget vizsgálja.

 

Az első, felvezető előadást Héjj Tibor, a Proactive Management Consulting Kft. ügyvezetője tartotta. Előadásában arról beszélt, hogy a főnök-beosztott viszonyban komolyan kell venni a társadalmi felelősséget, illetve a másik emberért érzett felelősség elvét. Meggyőződése szerint a keresztény szellemiségű vállalkozók tekintettel vannak mások érdekeire is, és talán még önként is megosztanak pénzt, időt, befolyást, azaz nem csak szereznek, hanem adnak is. Ezeknek a cégeknek meg kell tanulniuk azt a stílust és nyelvet, amellyel megértetik magukat a többi céggel, azonban értékeiket nem adhatják fel. Hosszú távú, a fenntarthatóság elvét figyelembe vevő vállalkozói magatartásra van szükség, mert ajándékba kaptuk a Földet. A társadalmi felelősségvállalás azt jelenti, hogy mindenki felelősséget vállal mindenkiért, amelynek keresztény felfogása alapján az egyén azt is vállalja a másik irányába, ami nem kötelező.

A kerekasztal-beszélgetés során a CSR makrogazdasági feltételeit vizsgálták az előadók: Héjj Tibor, dr. Tóth András, (a szakkollégium alumnusa, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese) és Bozsó Zoltán pénzügyi tanácsadó. A beszélgetést Kiss Ulrich SJ, a szakkollégium korábbi rektora moderálta. Tóth András kiemelte, a katolikus egyház tanítása szerint a vállalkozó tőkéje az emberiség közös vagyonának része, így ő a társadalomtól csak felhatalmazást kapott arra, hogy ezt a vagyont felhasználja. Még a magyar alaptörvény is leszögezi, hogy a tulajdon társadalmi felelősséggel jár. A beszélgetés moderátora, Kiss Ulrich jezsuita szerzetes, a jezsuita szakkollégium prorektora felvetette a kérdést, hogy szükség lenne egyházi bankokra. Héjj Tibor a kerekasztal-beszélgetés során a vállalkozás keretében megvalósított, a szeretettől indított adakozás fontosságát hangsúlyozta.

Bándi Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tanára előadásában rámutatott: az államnak társadalmi rendeltetése van, így hosszú távon az az állam marad meg, amely előmozdítja a közjót, illetve a természeti és a társadalmi környezettel törődik. Meglátása szerint a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának lényege, hogy a vállalkozók számára nincs konkrét, mindenki által kötelezően betartandó követelményi rendszer, és megvan a döntési szabadságuk, azonban az magától értetődik, hogy bizonyos elveket például az emberi jogok tiszteletét be kell tartaniuk.

A CSR egyik konkrét megélési formája a szakkollégium munkájának rendszeres támogatása. Így a szakkollégium egyik legjelentősebb szponzorának, Szilvássy Csillának kitüntetése az esemény szerves részeként zárta le a délelőttöt.

Lányi András az ELTE Társadalomtudományi Karának docense a fenntartható fejlődés definíciójának értelmezésével kezdte előadását, elemzéséből kiderült, hogy csak azt tekinthetjük fejlődésnek, amely nem csak az adott pillanatnak szól, hanem rendelkezésre állnak a hosszabb távú fenntartás elemi. Amikor a rendszer feléli erőforrásait fejlődése közben, az már válságtünetnek számít. Majd arról beszélt, hogy véleménye szerint mára gyakorlatilag megszűnt a klasszikus értelemben vett magántulajdon, ahol egy vállalkozás működése, termékei, szolgáltatásai helyben is számon kérhetők voltak. Helyette kialakult a hálózati tulajdon, amelynek során a vállalkozások behálózzák a világot, egyik a másikban különböző arányú tulajdonrészt szerzett, s ezek a viszonyok mára már átláthatatlanná váltak. Ennek a láncnak a végén az a kisnyugdíjas áll, aki befektetett egy vállalat részvényébe, és ha a cég tönkrement, annak igazgatói világszerte milliós végkielégítéssel távoznak a cégtől, míg a kisnyugdíjas sokszor nem jut pénzéhez, ezért nehezen értelmezhető a felelősség elve a mai világban a cégekre. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy minden cselekedetnek van társadalmi következménye, és választani kell a felelősség vállalása vagy elhárítása között.

A délutáni programot a Rajk László Szakkollégiummal közösen egy interaktív műhely keretében szervezték meg a szakkollégisták.

A CSR vállalati szemléletű megfogalmazását adta, azt esettanulmányokkal is bemutatva Juhász László, a Boston Consulting Group igazgatója.

A CSR az ideológia és a PR-manőverezés köztes terében című előadásában elmondta, hogy a vállalati felelősségvállalás tevékenysége abba az irányba mozdul el, hogy meghatározó része legyen a vállalatok üzleti modelljének. Egyes vállalatok a CSR-t mint kötelezettséget fogják fel, míg mások lehetőségként élnek vele. A különböző típusú versenyelőnyöket a Danone Foods, a Toyota, az Organica, valamint az ELMŰ ÉMÁSZ példáján mutatta be.

Rakonczay Éva a KETEG munkatársa, a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban képzésre hívta fel a hallgatók figyelmét. A szakirányú továbbképzést a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem közösen indította el 2010-ben, amely egyedülálló kezdeményezés Magyarországon. Az emberközpontú és fenntartható gazdaság és gazdálkodás elméleti és gyakorlati alapjait fekteti le, három, integrált blokkban, melyek gazdasági, társadalomtudományi, és filozófiai-teológiai tantárgyakból állnak

A rendezvény zárasaként a vállalati mikroökonómiai szintről a nemzetgazdasági, makroökonómiai szintre léptünk. Az esti kerekasztal beszélgetés előadói voltak: Bod Péter Ákos (egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke) és Kovács Árpád (a Költségvetési Tanács Elnöke). A beszélgetést Báger Gusztáv, a PPKE egyetemi tanára, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium Tanulmányi Tanácsának tagja moderálta.

 

A beszélgetés a fenntartható költségvetési pozíció, valamint a gazdasági növekedés gyorsításának kérdését járta körül.

kör_logo_fa