Minden út egymáshoz vezet – szimpózium a boldogságról

A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium huszonnyolcadik szimpóziumát szervezte meg április nyolcadikán. Az ilyen rendezvények célja, hogy olyan témákra összpontosítsa a résztvevők figyelmét, amelyek mellett egy felelős keresztény ember nem mehet el vélemény nélkül. A mostani délután témája ebből a szempontból minden bizonnyal elsöprőbb volt bármelyik korábbinál, mert egy olyan kérdést járt körbe, amelynél égetőbb soha nem adódik a teremtett lélek életében: hogy mi a boldogság.

 

A mostani délután témája ebből a szempontból minden bizonnyal elsöprőbb volt bármelyik korábbinál, mert egy olyan kérdést járt körbe, amelynél égetőbb soha nem adódik a teremtett lélek életében: hogy mi a boldogság. Meghívott előadóink kutatási, működési területei a szakmai élet széles körét lefedték, ebből kifolyólag a témát számtalan nézőpontból megvilágították. Hallottunk arról, hogy milyen összetett mechanizmusok vezérlik az agyat örömérzet közben, hogy miféóe komplex pszichológiai háttér húzódik az elégedettség mögött, és arról is, hogy milyen képe volt minderről elődeinknek a történelem során, különös tekintettel a filozófia nyugati bölcsőjére, az ókori Görögországra. 

Az általános tárgyalásmód mellett személyesebb hangvételű meglátások is előkerültek, melyeknek életbeszámolók, tanácsadás-jellegű prezentációk, illetve egy kerekasztal-beszélgetés nyújtott keretet. 

Annak ellenére, hogy a közéleti események tükrében az idei téma nem feltétlenül tűnik aktuálisnak, a témaválasztás tudatos döntés volt a szervezők részéről: átfogó jellege miatt ugyanis kitűnően elősegíti a különféle szakmai és világnézeti ágazatok közötti párbeszédet, továbbá objektív környezetbe ágyazza az egyéni megfontolásból eredő, de szakkollégiumi szinten is megélt keresztény örömhírt. 

Őszinte a reményünk, hogy valamennyi vendégünk gazdagodott az esemény folyamán. 

 

Deme Barnabás, 2016.04.15.