Vesztergombi Tamás Immár számos évre nyúlik vissza a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium és a Pozsony melletti Ivanka pri Dunajiban működő Antona Neuwirtha szakkollégium kapcsolata, amelynek újabb állomását a szlovák hallgatók látogatása jelentette, viszonzásul a náluk tett tavaly őszi kirándulásunkra. Így már ismerősökként üdvözölhettük a péntek délután befutó csapat nagyobbik részét.
A program egy – a kollégiumi lelkészünk, Horváth Ferenc SJ által tartott – angol nyelvű szentmisével vette kezdetét. Utána a jégtörő játékok során igyekeztünk kis csoportokban a közös vonásokat megtalálni – ami a közös zenei ízléstől az egyes politikai vezetők iránt érzett ellenszenvben is testet ölthetett. Nagy meglepetésünkre kiderült, hogy az egyik szlovák kollégista fejből el tudja mondani a magyar étkezés előtti imát, így ezzel kezdődött a pizzák elfogyasztása. Este pedig nyakunkba vettük a várost, kötetlenül beszélgetve fedeztük fel az éjszakai Budapestet a Nemzeti Múzeumtól egészen a Gellérthegy csúcsán elénk táruló panorámáig. A kollégiumba visszaérve is jó hangulatban folytatódott a beszélgetés, egyik szakkollégistánk által saját kezűleg főzött, így a szó eredeti értelmében kézműves sör mellett.
Néhány, kollégisták által készített fűszervajas kifli elfogyasztása indította a szombat reggelt, amelynek akadémikus jellegét a Gyulai Attilával, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársával, a kollégium oktatójával folytatott beszélgetés biztosította. Témaként egy aktuális kérdés, Donald Trumpnak a közép-európai régió jelenlegi helyzetére gyakorolt hatása szolgált. Ezt a problémakört egy tágabb és elméletibb megközelítésből, a populizmusnak a jelenlegi politikai diskurzusra gyakorolt pozitív és negatív hatásaiból kiindulva vitattuk meg. Izgalmas volt számomra, hogy az amerikai alapító atyák egyike, John Adams már a 18. században milyen ékes hasonlattal világította meg a jogrendszer önmagában való sérülékenységét:
„A kapzsiság, a becsvágy, a bosszú és a féktelenség úgy tépnék szét alkotmányunk legerősebb kötelékeit, ahogy egy bálna megy keresztül egy halászhálón.”
A szellemi csemege után a testi táplálékot is magunkhoz vettük, a Nagyi Palacsintázójában kóstolgattuk a különböző ízeket. Délután Tamás Bálint idegenvezető alapos kalauzolásával bejártuk a Budai Várat, elmerengtünk a közös történelmi múlt emlékein. Alaposan kifáradva érkeztünk az utolsó kötött program helyszínére, a Veli bej fürdőbe, ahol ellazulhattunk és felfrissülhettünk. A hely szíve egy török kori fürdő, amelyet gondosan megőrizve körbevettek modern részekkel, így a termálvízi pihenést váltogathattuk a szaunával és a gőzfürdővel, valamint a Kneipp-sétálóban kipróbálhattuk a mezítláb kavicson járást. A nap végét ismét fesztelen beszélgetés jellemezte.
Vasárnapra már kíméletes program volt tervezve, a reggelire készített sonkás-tojásos muffin elfogyasztása után közösen hallgattunk misét, majd hamarosan kész lett a hatalmas kondérban készített bográcsgulyás, amiből szintén derekasan falatoztunk. A búcsúzás és az indulás következett, néhányan a pályaudvarig kísérték a szlovák szakkollégistákat.
Élménydús és mély hétvégét töltöttünk együtt, várunk titeket jövőre is szeretettel!