Makk János A Georgetown University volt dékánhelyettese, Dr. John R. Siberski pszichiáter szakorvos és jezsuita atya látogatott el hozzánk a Szakmai Team által szervezett teaházra.
Megtudtuk tőle, hogy körülbelül 700 olyan pap van a világon, aki egyben orvos is. Beszélt az életéről, arról, hogy először az orvosi egyetemet végezte el, majd pszichiáterként lépett be a jezsuita rendbe.
Elmondta, hogy ez a sorrend meghatározó számára egy probléma orvoslásakor: mint mondta, az első „lencse”, amin keresztül néz, az orvosi, majd azután következik a „finomhangolás” amit a jezsuita szemléletmód ad meg.
A professzor úrral sokat beszélgettünk arról, hogy a papi és orvosi hivatás hogyan egészíti ki egymást. Elmondta, hogy a születés „félelmetesen gyönyörű” dolog, de mégis jobban elérzékenyül akkor, amikor megkeresztel egy gyermeket. Felidézve Dr. Edward L. Trudeau mondását: „Gyógyítani néha, […], vigasztalni mindig” – elmesélte, hogy halálos betegeinek milyen szép élmény volt megadni az utolsó kenetet.
Hangsúlyozta, hogy a vallás és az orvoslás nem vagylagos fogalmak, hanem mindkettőre szükség van. Például egy depressziós embernek hiábavaló dolog azt mondani, hogy imádkozzon többet a gyógyulásáért, hiszen pont az imához szükséges koncentráció és összeszedettség hiányzik nála betegségéből adódóan. Kiemelte a Bibliában szereplő Sirák fia könyvének 38. fejezetét, mely az orvosok feladatáról szól, és amely szerint az orvosokra hallgatni kell: „De hívd az orvost is, az Úr alkotta őt is, ő se hiányozzék, mert rá is szükség van.” (Sir 38,12)
Mesélt a jezsuita lelkigyakorlatokról, elmondta, hogy szerinte mitől keresztény egy egyetem, valamint megtudtuk azt is, hogy nagyon szeret fényképezni – lelkigyakorlatok során előfordul, hogy számára a fényképezés és az ima összekapcsolódik.
A jó hangulatú beszélgetés után az atya vacsoravendégünk volt a Loyola Caféban. Köszönjük a látogatást!
Aujeszky Nóra
