Finta Mária Kollégiumunkban rendhagyó módon ünnepeltük meg március 15-ét. A Szakmai Teamnek köszönhetően interaktív játékokon keresztül ismerhettük meg 1848 ismert és kevésbé ismert szereplőit.
Laborfalvi Róza, Damjanich Jánosné, Ganz Ábrahám, Semmelweis Ignác – többek között ők voltak azok, akiknek bőrébe bújhattunk a megemlékezés során. Fő feladatunk az volt, hogy minél inkább belehelyezkedjünk az általunk választott karakter szerepébe: röviden le kellett írnunk, miért éppen az adott személyt választottuk, majd el kellett képzelnünk, vajon ők hogyan vélekedtek például a korabeli divatról, a jobbágyok helyzetéről vagy a nyelvújításról. Eközben nehezebb kérdéseket is át kellett gondolnunk: vajon a család vagy a nemzeti érdek a fontosabb? Mitől lesz valaki magyar? Hogyan építsük újjá az országot? Végül kötetlen beszélgetés keretében mutatkoztunk be egymásnak.
Szabó Magda szavaival élve: „játék volt, de senki sem érezte annak”. Talán még soha nem éreztük magunkhoz ennyire közel azokat az 1848-as hősöket, akikről óvodás korunk óta minden évben megemlékezünk. Ezúttal nem szobrok, emléktáblák vagy földre szállt angyalok, hanem emberi figurák voltak ők is. Férfiak és nők, akik számára nem volt ismert a forgatókönyv, akik tépelődtek, akik hibázhattak – és akikké mi is válhatunk, ha tőlük megtanuljuk: „a haza minden előtt!”