kör_logo_fa

Csák János látogatott el hozzánk Public Lecture keretében.

A Public Lecture rendezvénysorozatunk következő vendégeként – Coleen Bell és Lezsák Sándor után – Csák Jánost, korábbi londoni magyar nagykövetet, a MOL és a Westel egykori elnökét, a Heti Válasz volt tulajdonosát üdvözölhettük. A sokoldalú üzletember lebilincselő és interaktív előadással készült, amelynek fókuszában a személyes és történelmi életideálok álltak.

 

Csák János a párizsi terroresemények említésével nyitotta az előadást, amelyek – mint elmondta  – az élet elleni támadás cselekményét jelentik, ami idegen az európai életideáloktól. Aztán feltette a kérdést: Vajon milyen történelmi életideálok léteznek Európában? 

Az európai kultúra bölcsőjében, az antik Görögországban született meg az Aranykor életideálja annak minden természetközeli, idilli, paradicsomi jellemzőjével. Csák szerint ez az irányzat Homérosz Odüsszeiájától Rousseau természetjogi értekezésein keresztül egészen a Hair című filmmel fémjelzett hippi-korszakig kísérte valamilyen formában történelmünket. 

A második nagy életideált az Evangéliumi Szegénység jelentette. Ez a kereszténységből eredő irányzat megtagadta az aranykor pozitív idealizmusát és az aszkézis, az erényes élet elvárását közvetítette. Tette mindezt abban a szellemben, amit Jézus gazdag ifjúval való dialógusa üzen: „Osszad szét mindenedet és kövess engem. Ez jelenti majd a kincsedet a mennyben.” Ebből az életideálból alakult ki a Lovagi Eszmény, amely az alázat mellé feltételül szabta a gyengék és a kereszténység védelmét. Ennek a nyomait láthatjuk a mai „gentleman” életideálban is – állította Csák. A keresztényi életideálok fejlődésének csúcspontját jelentette a Reneszánsz, amely a görög-római antikvitásban teremtette meg saját tudományban és művészetekben, a hét szabad mesterségben való kiteljesedését.

Csák János elmondása szerint Európa történelmében ezt követően nem volt többé univerzális életideál. Ami ezt követően még igen jelentős hatással bírt a társadalmak alakulására az a Nemzeti Eszmény volt. Erre példaként előadónk azt hozta fel, hogy az ’56-os eseményeket Európában mindenki képes volt idealizálni, hiszen egy nemzet szabadságát mindenki közel tudta érezni magához. A manapság uralkodó életideál a Modern Demokrácia, amely azonban igen heterogén jellemzőkkel bír. Felfogásait ugyanis négy különböző területen is erőteljesen formálják; a filozófia, a művészet, a politika és az egyre dominánsabbá váló tudomány területén. 

A kapitalizmus individualizálódó világában egyre erősebb a személyes életideálok jelentősége, ezért is viselkednek egyes befutott üzletemberek (mint például Jack Ma, Elon Musk vagy Jack Welch) filozófusként. Manapság ami az életideálokat vonzóvá teszi, az már nem az absztrakt tartalom, hanem a teljesítmény. Csák ezt az összefüggést Chicago esetével mutatta be. Ahogy 200 év alatt a pusztaságból hatalmas várossá duzzadt, úgy vált egyre látványosabbá, hogy az amerikaiak által kialakított életideál működőképes. 

Csák János feltette a kérdést: Ebben a világban mégis milyen biztos pontot találhat az ember, ha már egyszer nem létezik univerzális életideál? A választ ő a kötődés fontos szerepében adta meg, amely egy közös univerzális vágy. Aki képes kötődni  – legyen ez szerelem, család, munkatársi kapcsolatok, nagyobb közösség, vagy akár a „Fentebbel” való kapcsolat szintjén – sokkal kiegyensúlyozottabban élhet. Csák Arisztotelész gondolatait idézve hozzátette, hogy az embernek ehhez persze ki kell ismernie a saját lelki alkatát, és a tevékenységeit erényesen, a közjóra irányultan kell végeznie. Fontos ezen felül, hogy az ember igazságosságot tapasztaljon,  és megteremtsen egy törvényes, kiszámítható rendet az életében.

Vendégünk a következő szavakkal zárta előadását: „Nem mi vagyunk a fontosak, hanem az, amit kaptunk, és az, hogy azt hogyan adjuk tovább. Ebben az esetben önösségünk és büszkeségünk is a helyére kerül.”

A hallgatóság a két órás, kimerítő előadás után is számos kérdéssel bombázta Csák Jánost. Szóba kerültek politikai ügyek, saját benyomások és a futball is. Talán egyetlen kérdést érdemes kiemelni, amely arra vonatkozott, hogy az ember kinek a szavára hallgasson, amikor a saját életideálját kialakítja. Csák szerint akkor szabad bárkire is hallgatni, ha annak mondanivalója értelmes, autentikus, becsületes indíttatású, valamint generatív. Ha valaki ennek megfelel, akkor képes másokat inspirálni, hogy ők is képesek legyenek megfelelni a négy kritériumnak. Ez jelenti a fejlődést, ez képes személyes életideált teremteni.

A tartalmas rendezvény végén volt még lehetőség személyesen kérdezni az előadótól, aki töretlen nyitottsággal állt rendelkezésünkre. Ezúton is köszönjük a sikeres alkalmat Csák Jánosnak és a szervezőknek!

kör_logo_fa