kör_logo_fa

Törökországban jártunk – interjú Wangler Bettina szakkollégistával

A vizsgaidőszak forgatagában mindig örömmel foglalkozunk valami olyannal, aminek a világon semmi, de semmi köze sincs a tanuláshoz. Nincs ez máshogy a SZIK-ben sem, ahol most az őszi törökországi utunk élményeit elevenítettük fel. A világjáró kis csapat tagjaként Wangler Bettina segített nekünk a visszaemlékezésben.

Milyen program keretében jutottatok el a Szent Ignác diákjai Törökországba? Mi volt a program célja?

Egy Erasmus+ program keretében jutottunk el Törökországba, ugyanis a program magyar képviselője ismerte a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumot, és eleve nekünk hirdette meg elsősorban ezt a lehetőséget Magyarországon – mi pedig éltünk is ezzel a kihagyhatatlan ajánlattal. A program célja az volt, hogy a balkáni országokból érkező fiatalok megismerjék egymást, egymás kultúráját, hogy olyan nemzetközi kommunikáció alakuljon ki, ami ennek a térségnek a közös jövőjét megalapozza és megkönnyíti a nemzetközi kapcsolatok kialakulását.

Mennyire valósult meg a csapatépítés a kollégisták között a kötelező programokon való részvételen túl? Mik voltak a kötelező programok?

A törökországi környezet lehetővé tette, hogy kiszakadjunk a kollégiumból és az őszbe forduló Budapest városából; a környezetváltozás és az idegen kultúra kimozdított minket a megszokott kerékvágásból. Nagyon sokat tudtunk beszélgetni akár komplex témákról, globális kérdésekről, nemzetközi viszonyokról, hiszen a programunk sok szabadidőt biztosított. A nehezebb témák mellett természetesen könnyed időtöltésre is bőven jutott idő, hiszen egy összeszokott baráti társaság, mi, kollégisták vettünk részt az utazáson, így a kötetlen lazulás is a programunk részét képezte. A kötelező programok közé pedig maga a csapatépítés is beletartozott, hiszen sok jégtörő, ismerkedős, orientációs, csapatdinamikai játékot játszottunk, és még a szabad kirándulásokra is maradt időnk.

Gondoltad volna a SZIK-es tagságod előtt, hogy kapsz egy olyan lehetőséget, melynek keretében ingyen eljuthatsz Törökországba egy Erasmus+ program keretében? A kollégiumi közösség mennyiben járult hozzá a komfortérzetedhez a törökországi tartózkodás ideje alatt?

Nem, sosem gondoltam volna, hogy ilyen lehetőség adódik az egyetem alatt, a kollégium nélkül nem juthattam volna el ebbe az országba. Gyakran nézegetem a számomra felkínált külföldi utakat, de nem nagyon találok sem az egyetemen, sem más közösségekben hasonló lehetőségeket. Ez teljesen egyedi volt, és nagyon hálás vagyok érte, hiszen egy igazán különleges országban, a legjobb társasággal tölthettem el több napot!

A kollégisták nagyon sokat adtak az utunkhoz, rengeteget kirándultunk, Isztambulban is teljesen biztonságosan tudtunk szállást foglalni, idegen emberekkel ismerkedtünk, beszélgettünk, még stoppoltam is, és ezekhez a közösség ereje nagyon sokat adott. Olyan kapcsolatokat tudtunk kialakítani, amelyekre itthon nem lenne lehetőségünk, mert megbíztunk egymásban, és tudtuk, hogy nem lehet baj abból, ha másokat is megismerünk – együtt. Hiszen általában egyedül, párban vagy családdal külföldön járva bizonytalanabbak vagyunk, és nem törekszünk az új emberek megismerésére, de így, hogy többen voltunk, jó társaságban, bátrabban közeledtünk az idegen országokból érkező fiatalokhoz, ott élő emberekhez.

Összességében hogyan értékeled a Törökországba tett látogatást?

Nagyon jól éreztem magam, pihentető volt október végén kiszakadni az itthoni szürkeségből, és feltöltődhettünk a zh-időszak, a vizsgák előtt. A kirándulásunk nagyon jó lehetőség volt arra, hogy egyrészt saját magam is jobban megismerjem az idegen környezetben, másrészt pedig a kollégista társaimmal is jobban össze tudtunk kovácsolódni. A Szakkollégium nélkül nem lett volna lehetőségünk megismerni ezt a csodás országot, így bármikor bátran jelentkeznék még egyszer egy ilyen programra!

Saufert Eszter

kör_logo_fa