kör_logo_fa

Az újjáéledő Selyemút – interjú Mossóczy Katinka szakkollégistával

Nálunk a tanévkezdés is mindig lendületesen indul! A nyári szünettől feltöltődve szakkollégistáink újult erővel vágtak neki a nagyvilágnak, hogy bizonyítsák: egy SZIK-es a Föld bármely pontján megállja a helyét!
Szeptemberben Mossóczy Katinka másodéves társunkat sodorta legtávolabb tőlünk a sors. A Budapesti Corvinus Egyetem küldöttségének tagjaként vett részt a Kínában rendezett 2. China-Mongolia Expón. A nemzetközi esemény fókuszában a kultúra, a technológiai innováció és a kereskedelem mellett kiemelt helyen szerepelt az oktatásfejlesztés.

Szia Katinka! Mikor azt halljuk, hogy egy fiatalnak esélye nyílik képviselnie hazáját és közösségét egy ilyen nagy nemzetközi eseményen, óhatatlanul felmerül bennünk a kérdés, hogy vajon hogyan találtál rá erre lehetőségre. Ki motivált, vagy mi segített téged ebben?

Szia Donát, köszönöm szépen a kérdéseket. Nemzetközi tanulmányok szakos hallgatóként egy testhezálló és inspiráló próbát jelentett az expón való részvétel. A megkeresés a corvinusos delegáció fejétől érkezett. Mivel a konferencián is és az expón belül szervezett íjászversenyen is részt vett az egyetem képviselete, ezért mind nyilvános beszéd, angoltudás és íjászat terén meg kellett felelni. Igaz, eddig még csak a házigazdákat erősítve fogadtam és szerveztem programokat külföldi delegációknak Magyarországon – ez egy jó lehetőség volt arra, hogy a szerepcserét is megtapasztaljam. Ráadásul pont Kínában, azon belül is annak egy különleges részén: az expo helyszíne Kína északi részén elterülő autonóm státuszú régiójában, Belső-Mongóliában volt, ami egy stratégiai választás, hiszen épp a két szervező ország, Kína és Mongólia közt egyfajta folyosóként értelmezhető.

Íjászat terén pedig tavaly értem el eddigi legjobb eredményemet, a junior világbajnoki címet. A konferencián való részvételt óriási megtiszteltetésnek vettem, ezért igyekeztem legjobb tudásom szerint felkészülni rá: a programpontokon túl a kínai kultúra szabályaira is figyeltem, hiszen ez egy teljesen más színtér, ahol érvényesülnöm kellett az intézményt képviselve. Próbáltam minél több háttéranyagot összeszedni, hogy mire odaérek, felkészült és koncentrált legyek – ebben sokat segített, hogy többször összeültünk, ötleteltünk a delegáció tagjaival, akik közt szenátusi tag, egyetemi tanár és rajtam kívül még egy diák volt. Ez a lehetőség egy fontos visszajelzés számomra szakkollégistaként is, mert eddig ismeretlen szituációban kellett feltalálnom magam, és nagyban támaszkodhattam az itt tanult dolgokra, saját bőrömön érezhettem, hogy mennyit számít a skillek fejlesztése, a naprakészségre való törekvés és a jó időgazdálkodás.

Egy viszonylag fiatal rendezvényről beszélünk, hiszen most második alkalommal került megrendezésre Huhhot városában. Mi hívhatta életre ezt az expót?

Az első Expót 2 évvel ezelőtt rendezték. Ez a nemzetközi esemény szervesen illeszkedett Kína új külpolitikai víziójába, amely új életre hívná a Selyemutat, ami immár egy szárazföldi és egy tengeri útvonalból állna össze, Hszi Csin-ping kezdeményezésére. Az expo egy óriási komplex platform kiállítási részleggel, csúcstalálkozókkal, fórumokkal, különböző partnerségi tárgyalásokkal, ahol a stratégiai szempontból fontos iparágak (robotika, gyógyszeripar, nyersanyagkitermelés) kiemelt figyelmet kapnak.

Európaiként milyen szerep jutott nektek egy olyan eseményen, ami nevéből adódóan a kínai-mongol kapcsolatokra fókuszál?

A programok, együttműködések számottevő része a Mongólia-Kína-Oroszország hármasra épült (a fő cél jelenleg a három országon átfutó Economic Corridor létrehozása), de ez csak egy állomásként fogható fel egy komolyabb kooperációs tervben, amely összefogja Ázsia nagy részét és egészen Európáig terjed. Idén nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy más kontinensről is több delegáció érkezzen. A corvinusos delegáció az oktatási fórumon vett részt, így ott lehetőségünk nyílt több ázsiai egyetem képviselőjével beszélni, ötleteinket egymással megosztani, és felvenni a kapcsolatot a jövőbeli partnerség érdekében. A konferencián nagy hangsúlyt kapott, hogy célkitűzéseik közt van az Ázsián átívelő élénk tudományos kapcsolat kialakítása, és ebben Európa kiemelt helyet foglal el.

Milyen tapasztalatokkal és élményekkel gazdagodtál az ott töltött tíz nap alatt?

Kihívás volt, hogy mennyire tudom éles helyzetben rutinszerűen alkalmazni azokat a tárgyalási, retorikai skilleket, amiket itthon tanultam az egyetemen vagy a szakkollégiumban, hogy mennyire vagyok rugalmas, és vagyok képes követni az ottani élet normáit. Kína valamilyen szinten mindig zárt marad egy kívülállónak, de most alkalmam nyílt arra, hogy 10 napig ebben a kulturális közegben élhessek, így az út után sokkal komplexebb képet kaptam az országról, és egyúttal ösztönzést is, hogy továbbra is legyek figyelmes, nyitott arra, hogy több különböző terület híreiben az összefüggést keressem. És nem utolsó sorban az evőpálcikával is sokkal jobban bánok…

Úgy tudom, nem csak a konferenciákon vettél részt, de aktív részese voltál a kísérőrendezvényeknek is.

Igen, a Corvinus delegációja nemcsak a konferencián, hanem az íjásztornán is megjelent, amelyen 32, 4 főből álló egyetemi csapat vett részt. A lőlapok 20-50 méteres távolságokon voltak, két napig zajlott a verseny. A delegáció tagjaival  együtt készültünk fel itthon, igazodva a verseny saját szabályzatához. Végül a pontszerző 8. helyen zártunk a csapatversenyben. Nagy megtiszteltetés ért, hiszen én vehettem át a csapatnak járó oklevelet; itt emelném ki a csapat tagjait, dr. Skaliczky Andreát, dr. Rácz Attilát, és Posta Csongort.

Milyen eredményei lehetnek a későbbiekben a Selyemút 2.0-nak? Mik lehetnek a távlati hatásai?

Még egzakt kijelentéseket tenni elhamarkodott lenne a részemről, de az egyértelmű, hogy Kína gazdasági, pénzügyi relevanciája tagadhatatlan, és egyre inkább az élvonalba kerülnek tudomány és oktatás terén is. Az utóbbi időben mind több, komoly gazdasági potenciállal bíró ország (többek között az Egyesült Királyság) igyekszik vele mélyebb kapcsolatot kiépíteni, amit a közelmúlt gesztusértékű látogatásai is alátámasztanak. Az oktatási kapcsolatok mélyítése egyrészt azért fontos stratégiai lépés, mert így a jövő generáció kerül kapcsolatba az ázsiai országokkal, és már a felsőfokú tanulmányaik alatt tapasztalatot cserélnek, ismeretségi köreik összeérnek, enyhíthetik a kommunikációbeli nehézségeket a nyelvismeret terén is, ami most még bizonyos mértékben tapasztalható volt a programok alatt, a közvetítő nyelvek tekintetében. A tudományos, oktatási együttműködések véleményem szerint katalizátorai lehetnek a gazdasági kooperációknak. Érdekes lesz figyelni a jövőben is az interakciókat az országok között, hogy milyen módon jutnak kompromisszumra, és hogy a többi nagyhatalom külpolitikai stratégiájával szemben milyen érvényesülési módja lesz a Belt And Road kezdeményezésnek, amely Magyarország keleti nyitás stratégiájához is ideális alap lehet.

Berindza Donát

 

Aki pedig érdeklődik, hogy milyen lehetőségeket nyit meg a magyarországi diákok előtt ez a formálódó együttműködés, vagy kíváncsi arra, hogy hogyan alakíthat ki kapcsolatokat a kínai oktatási partnerekkel, az mindenképpen látogasson el a Kínai Nagykövetség és a Pekingi Nemzetközi Oktatási Bizottság workshopjára. Az október 27-i rendezvénynek a Mercure Buda Hotel ad otthont. A részvétel ingyenes. További információkat az esemény Facebook-oldalán találhattok.

kör_logo_fa