A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium mesterképzéses szakkollégistáinak házi konferenciája

2012. május 3.

A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium kiemelt figyelmet szentel a tehetséges szakkollégisták szakmai előmenetelének támogatására. Ennek érdekében a mesterképzés keretében tutorális képzést szervezünk számukra. A tutorális képzés keretében a szakkollégista és a tutor intenzív együttműködése valósul meg, amelynek révén a hallgató saját szakterületén, kutatási témájában alaposabban el tud mélyülni. A tutor szakmai tanácsokkal, kutatási javaslatokkal, témavezetéssel járul hozzá a hallgató képzéséhez. A tanév végén a hallgatók munkájuk eredményét egy tudományos igényű dolgozatban foglalták össze.

A szakkollégium a tavaszi félév végén, május 3-án konferenciát szervezett a szakkollégisták kutatási eredményének bemutatására. A dolgozatokat pedig tanulmánykötetben jelentetjük meg.

A Házi konferencián elhangzott előadások:

Kiss Eszter, elsőéves településmérnök

mesterszakos hallgató Siklós példáján mutatta be, milyen fontos szerepet játszhatnak a földrajzi, történelmi, gazdasági tényezők egy történelmi város kialakulásában, településszerkezetének fejlődésében. Siklós egy alig tízezer fős kisváros Baranya megyében, a középkortól kezdve fontos vásáros helynek számított, jelképe a város fölé magasodó vár. Településszerkezetében megfigyelhető a természeti környezet által meghatározott és a domborzati adottságokhoz alkalmazkodóan kialakult szabálytalan utcahálózat, illetve a XX. században épített, az előzőtől élesen elkülöníthető, szabályos utcarendszer egyaránt. Városaink tervezése során fontos megismerni a történelem során kialakult településszerkezetet, hogy a meglévő értékek megőrzésével, azokra építve kezdhessünk neki új települési értékek létrehozásához.

    Kocsev Bence

a „Pillanatképek a holland társadalom és politika világából” című előadása során két irányba indult el. Egyfelől dekonstruálta a Hollandiáról az utóbbi évtizedekben kialakult divatos elméleteket, másfelől pedig néhány gondolatkísérlet formájában felvázolta a lehetséges értelmezési kereteket. Ez utóbbi során szólt a mai holland politika és a jóléti állam viszonyáról, s arról, hogy a bevándorló kérdés – annak ellenére, hogy ezt sokan önálló problémának látják – csupán más megoldásra váró kérdések fényében értelmezhető. Az előadó ezután szólt az oszloposodás és az apartheid problematikájáról. Lévén, hogy mindkettő egyfajta konszociációs politikai modell, a nagy különbségek mellett sok és komoly hasonlóságot lehet köztük felfedezni. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a Hollandiában lebomló oszloposodott társadalmi berendezkedést valamilyen enyhébb és láthatatlanabb formában, de az apartheid váltotta fel.

Kocsis Eszter, ötödéves gyógyszerész hallgató,

munkájában a célzott daganatterápia egyik lehetőségét, az angiogenesis gátlást mutatta be. Előadásának a vesesejtes carcinomában alkalmazott, jelenleg Magyarországon is forgalomban lévő antiangiogenis készítmények összehasonlítása és ismertetése volt a célja.

 Lengyel Lea Szegregációs minták három kőbányai telepen című előadásában a 2011 és 2012 tavaszán a Kis- és Nagy-Pongrácon és a MÁV-telepen végzett kutatásának eredményeit mutatta be. Hipotézisei a telepeken tapasztalható lakóhelyi szegregációra és mobilitásra, valamint a szomszédsági kapcsolatok általános és szegregációhoz köthető funkcióira vonatkoztak. Felméréséből kiderül, hogy bár mindhárom vizsgált lakókörnyezet szegregátum és a helyi lakosok több intézményi és infrastrukturális hiányosságot megemlítettek, mégis minden felállított kategóriától és demográfiai tényezőtől függetlenül elutasítják a szegregátum megnevezést. A három fő kérdés egymáshoz való viszonyát is vizsgálta az előadó, amelynek során arra az eredményre jutott, hogy a jó szomszédsági kapcsolat, amelyben a fent bemutatott identitásalakító szerep érvényesül, csökkenti a megélt szegregációtudatot és a lakóhelyi mobilitásra vonatkozó vágyat.

Melles Kristóf a BME közlekedésmérnöki

mesterszakos hallgatója előadásában bemutatta a vasúti közlekedés alapvető különbözőségeit a közútival szemben. Majd erre az ismeretanyagra alapozva villantott fel érdekességeket a magyarországi vasútbiztosítás múltjából és jelenéből. Végül a központi forgalomirányítás tapasztalatait és gyors gazdasági megtérülését hangsúlyozta ki a vasút világában.

Mirczik Bálint szakkollégista előadásának címe Nostra Domina Paupertas volt, témája a szegénység fogalmának változása a késő-középkori Angliában, a Piers the Ploughman című költemény nyomán.  Bálint előadásában a társadalmi szegénység általános megközelítési problémáinak felvetése után a késő-középkori Európa, különösen a 14. századi Anglia gazdasági-társadalmi hátterébe illesztve tárta fel a szegénység fogalmi változásainak okait és irányát. Különös tekintettel annak vallásos funkciójára, azt vizsgálta, hogyan változott a többségi társadalom attitűdje – amely elsősorban felelős az önmagukat szegénynek tartó kisebbség identitásáért – a szegénység jelenségével szemben. Ennek a hosszantartó és nehezen meghatározható folyamatnak egy jelentős, a 14. század második felében körvonalazódó mozzanatát próbálta megvilágítani jogi dokumentumok, valamint irodalmi források, mindenekelőtt William Langland Piers the Ploughman című allegorikus költeménye segítségével.

Pulinka Mihály, az ELTE ötödéves joghallgatója a kézbesítési vélelem kapcsán felmerülő jogalkalmazási problémákról beszélt. A polgári eljárásjogot számos helyen a bírói kreativitás menti meg, a szabályozás ugyanis összetett, de nem koherens. Különösen jelentősek a kézbesítés problémái a 2010 óta közjegyzői hatáskörbe került fizetési meghagyásos eljárásban, ahol a bírói döntések alapján kiemelt garanciális védelem fűződik a meghagyás, mint kezdőirat jogszabályoknak megfelelő átvételéhez. Amíg jogszabályváltozás nem lesz, addig a bírói, illetve közjegyzői jogalkalmazás kell, hogy orvosolja a hibákat.

Suba Dorottya szakkollégista,

a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója előadásában a szekvenciáról beszélt, amely a misében szereplő, az alleluját követő, evangéliumot megelőző és arra felkészítő liturgikus ének, amelynek értékes, teológiai tartalmat közvetítő szövege magyarázza, értelmezi az adott ünnepet. Ez a műfaj a középkorban virágzott, majd a 16. századtól használata háttérbe szorult. A népénekekben és a népzenei hagyományban azonban továbbélt néhány népszerű tétel akár dallamát, akár szövegét tekintve. A népzenében egyes dallamvariánsai más funkcióban is megjelentek, például névnapi köszöntőként.

Szücs Lajos előadása munkajogi témájú volt,

egy magánjogból származó munkajogi alapelv, a jóhiszeműség és a tisztesség elvének érvényesülését vizsgálta a Kúria gyakorlatában. Az előadás mellőzte a Studiában megjelent tanulmány eszmetörténeti bevezetőjét, azonban tartalmazta a jelenkori jogelméletben megjelenő álláspontok gyűjteményét. Az előadó az elmélet eredményeinek tükrében megállapította, hogy a generálklauzulát a gyakorlat nem töltötte meg tartalommal és ritkán alkalmazza. Ennek oka az, hogy a munkajogi szabályozás erősen tételes jellegű - az alapelveknek ily módon kevés tér marad -, valamint az, hogy a munkajogban egy másik elv, az együttműködési kötelezettség vette át a jóhiszeműség és a tisztesség elvének helyét.

Várkonyi Borbála (PPKE-BTK, Esztétika szakos szakkollégista)

Istenlátás és szerelem összefüggése az Isteni színjáték utolsó énekébe című előadásában Dante Isteni színjátékának utolsó mozzanatán keresztül vizsgálta az Isten és ember iránti szeretet/szerelem összefüggését. A Dantét kísérő Beatrice szerepére kereste a választ, aki Vergilius után kíséri a szerelmes férfit a Paradicsomon keresztül, ám az Istenlátás előtt elválik tőle. A Dantét vonzó szerelem, amely Beatricére mutat, miként teljesedhet be? Mi az útja az embert átható erósznak, hogy agapévá alakuljon? A dolgozatot bemutató szerző e kérdéseket járta körbe, bevezetve a hallgatóságot a Komédia rejtett ösvényeire.

Velkey Kristóf

az ELTE, Matematika, valamint Játék és szabadidő szervező tanári mesterszakos hallgatója a tábortüzekről tartott egy rövid, lelkesítő módszertani bemutatást, a tábortűzvezetés főbb szempontjait téve középpontba. Az előadás az úttörő és cserkészhagyományból egyaránt építkezett, bemutatva a közös pontokat és az eltéréseket.